Indiában, Afrikában és Mexikóban nagy hagyománya van a csípős növény fogyasztásának. A maják emésztési zavarokat, fogínyproblémákat kezeltek a különféle csilikkel, de görcsoldóként is használták őket. Az aztékok pépet készítettek a termésből, ezzel borogatták törött vagy fájós végtagjaikat. A kapszaicin jótékony hatása ma is ismert, ízületi bántalmakra szánt kenőcsök alapanyaga.

Világszerte szerveznek paprikaevő versenyeket, ahol a legmagasabb kapszaicintartalmú termésekkel kísérleteznek a vállalkozó szellemű érdeklődők. Sok nemzet konyhájának alapja a csípős íz, szószok, szárított, őrölt fűszerkeverékek is készülnek habanero, jalapeno és más, egzotikus paprikafajtákból.

A szabadkai Tóth Árpád már gyermekként is kedvelte a csípős ízeket. 2009 óta paprikatermesztéssel is foglalkozik.

— Munka és megtakarított pénz nélkül maradtam. Ahogyan azt sokan mások is tették volna, elkezdtem törni a fejem a jövőn, a lehetőségeken. A természet mindig fontos része volt az életemnek, nyolc évig ornitológiával is foglalkoztam. Nagyon vonzott az a csoda is, amely során egy pici magból növény lesz, paprika, rózsabokor, szilfa, teljesen mindegy, hogy mi. Németországból rendeltem háromféle csilipaprikamagot, összesen öt mag volt, mely megérkezett. Ez volt a kezdet. Elültettem őket, az ötből három kelt ki, ezekből sikeresen növényeket neveltem, de a termés sajnos elmaradt. Akkortájt nagyon kevesen foglalkoztak ezzel a kultúrával, így elkezdtem bújni a világhálót azzal a céllal, hogy minél többet megtudjak a csilitermesztésről. A siker két évig váratott magára, a harmadik évben tudtam először annyi paprikát termeszteni, hogy azzal már lehetett valamit kezdeni. Megszületett a Lonewolf Chili Products, illetve megkezdődött egy nagy kaland. Az elmúlt tizenkét év során több mint 100 fajta csilipaprikát termesztettem sikeresen, de minden évben igyekszem 25-30 fajtára leszűkíteni az állományt, aszerint, hogy milyenek a tervek, elképzelések. A Scoville-skála élén hivatalosan továbbra is a carolina reaper áll 2 000 000 SHU feletti legmagasabb értékkel, de folyamatban van a pepper X (3 000 000 feletti érték) hitelesítése is a Guinness-bizottság részéről.

* Van, aki jól bírja a csípős ízeket, mások csak a kóstolásig merészkednek. Mit javasol, melyik az az érték a Scoville-skálán, amely még bátran bevállalható?

— Tudományosan bizonyított, hogy a nők jobban viselik el a csípőset. A kapszaicin mint hatóanyag a hőreceptorokat ingerli a szervezetben, ez eredményezi az égető érzést. Minden tűréshatár fokozható, szakmai körökben ezt nevezzük mi tréningnek, edzésnek. Minél rendszeresebben fogyasztunk csípőset, a tűréshatár annál jobban eltolódik. Az én első találkozásom az egzotikus csípőspaprikákkal a bhut jolokiával történt, ez egy fájdalmas és felejthetetlen élmény volt, senkinek sem javaslom, hogy kövesse a példámat, mert a sokkhatás és a fájdalom könnyen kedvét szegi az embernek. Kezdetnek inkább a habanero fajtákat (200 000 — 350 000 SHU), illetve az aji családba tartozó csiliket (30 000 — 70 000) ajánlanám, melyek még bőven az igen csípős, de elviselhető kategóriába tartoznak, nagyon hangsúlyos gyümölcsös ízvilággal. Személy szerint több mint 100 paprikafajtát kóstoltam, teszteltem, ha úgy tetszik, de ami a fogyasztást illeti, azt a szintet kedvelem, amely nem nyomja el az étel ízét.

* Hogyan dolgozza fel a termést, milyen különlegességeket készít?

— A termést hőkezeléssel (sütés, főzés), szárítással, erjesztéssel (fermentálás), illetve savanyítással dolgozom fel. A termékek (szószok, dipek, őrlemények) nem recept szerint készülnek, és semmilyen mesterséges adalékot (állományjavítók, ízfokozók, színezékek stb.), valamint tartósítószert nem használok. Minden évben új termékeket készítek, kísérletezem az ízekkel, figyelembe veszem a kritikákat, javaslatokat a fogyasztók részéről. A csípős ételek fogyasztásának hagyománya van a térségünkben, gondoljunk csak a halászlére, mely sokak szerint akkor igazi, ha csípős. Ami a csípős szószokat illeti, főképp az egzotikus paprikákból készülteket, egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek. Ez annak is köszönhető, hogy egyre többen foglalkoznak ilyen paprikafajták termesztésével. Itt megemlíteném, hogy a csilitermesztés népszerűsítése céljából létrehoztam a Facebook közösségi oldalon egy csoportot (Chili Pepper Club), mely már hetedik éve sikeresen működik.

* Mire kell figyelnünk ezeknek a paprikáknak a gondozása során?

— Nem sokban különböznek a nálunk leginkább termesztett őshonos és nemesített fajtáktól, vagyis ugyanaz a víz-, a tápanyag- és a talajigényük, illetve ugyanazok a kártevők támadják meg őket. Valamiben azonban mégis eltérnek, hiszen más éghajlatról származnak, ez pedig a vegetációs periódus, azaz a növény intenzív fejlődése a virágzás kezdetéig. Mint minden kultúránál, a paprika esetében is vannak könnyebben és nehezebben termeszthető fajták. Azt tanácsolnám, ne válasszuk az utóbbit, ha kezdők vagyunk. Tapasztalatszerzésre jobb, ha könnyebb fajtával indítunk. A talaj legyen pH-semleges vagy enyhén lúgos hatású, porhanyós és jó vízáteresztő. A paprika jobban elviseli a szárazabb talajt, mint ha túlöntözzük, tehát óvatosan bánjunk a vízzel, ha a talaj jól tartja a nedvességet. Gyengébb oldattal tápszerezzük, mert nagyon rosszul reagál a túltápszerezésre. Talán a leghasznosabb tanács, hogy ne próbáljuk megsürgetni a növényt, sem néhány nap alatt meggyógyítani, ha valami baj van vele. Türelem kell hozzá, nem is kevés! Nem szabad szem elől téveszteni, hogy a természet a gondokat önmaga elhárítja, mi csak segíthetünk ebben. Utolsó gondolatként: semmi sem helyettesíti a gyakorlatban szerzett tapasztalatot, mag, víz, föld, nap, két dolgos kéz és türelem kell hozzá.