Žarko Ilin, a mezőgazdasági kar professzora nyitotta meg a rendezvényt. Beszédében elmondta, miért fontos tudniuk az egyéni termelőknek és a szövetkezeteknek a legújabb technológiákról és módszerekről.

— Szerbiának 2019-ben a főbb zöldségnövények termesztését illetően szerencsés éve volt, sajnos azonban nem minden területen alakult ez így. A paprika, a paradicsom és a káposztafélék termesztése szempontjából mindenképp sikeres volt az előző év, ám ha a vöröshagymát nézzük, akkor már kevésbé. Emellett a borsónak sem kedvezett, a különféle vírusok jelenléte miatt főleg az ipari feldolgozásban hasznosított fajtákban esett kár, mondhatni, a felére esett a termelés. Nem kell viszont aggódni, mivel a hazai felhasználásban nem fogunk nélkülözni, és az előre megbeszélt kiszállítási mennyiséget is tartani tudjuk. Földrajzi területünkön 41 növényfaj termesztésével foglalkozunk, ebből 30 gazdaságilag is jelentős. Tehát a statisztikákban első helyen álló termények — a paradicsom, a paprika és a káposztafélék — mellett elegendőt állítunk elő belőlük az ország és a feldolgozóipar szükségleteinek kielégítésére. A cékla, a retek vagy a spenót feldolgozását szárításos, avagy liofilezéses módszerekkel kellene továbbfejleszteni. Országunk leginkább a hidegfeldolgozásos eljárásokkal foglalkozik, de véleményem szerint ez az elkövetkező öt évben a liofilezés irányába tolódik el — magyarázta a professzor. Hozzátette, hogy Szerbia 150 millió dollár értékben exportál zöldségeket, leginkább feldolgozott termékként, és 50 millió dollár értékben importál.

A tartományi mezőgazdasági titkárság illetékese az aktuális pályázatait taglalta az érdeklődőknek. Mladen Petković segédtitkár elmondta, az intenzív mezőgazdasági termelést tartják prioritásnak, valamint arra próbálnak választ adni, hogy a kistermelők miképp lennének képesek jelentős profitot megvalósítani.

— A titkárság fókuszában az agrárpolitika áll, valamint a kisgazdaságokkal való együttműködés. Az idén 1 milliárd 200 millió dinárt fogunk szétosztani mindennemű támogatással együtt. Ami a kertészeteket illeti, az öntözőrendszerek létrehozására 340, a fóliasátrak kiépítésére 80, az előállításhoz szükséges eszközök beszerzésére 130, a fiatal gazdálkodóknak és a startupgazdaságoknak pedig 280 millió dinárt különítettünk el.

Nagy előny lehet, ha a kisebb termelők szövetkezetekbe tömörülnek, hangsúlyozta Radoslav Jovanov, a Vajdasági Szövetkezeti Szövetség elnöke.

— Egy fontos üzenetet szeretnék közvetíteni. Mindannyian tudjuk, hogy a termelés sok időt követel, számos feladatkörrel jár, és drága. Annak, hogy könnyebben jussunk el a költségeink megtérüléséig, csak egy módja van: ha a kisgazdaságok szövetkezetekbe tömörülnek. A termelők megannyi pályázati lehetőséggel élhetnek, de a legkönnyebben mégiscsak úgy lehet ezeket megvalósítani, ha egy szövetkezetet alkotnak. A legjobb termelő is kevés a nagyobb játékosok mellett, ha egyedül van.

A termelők érdeklődéssel hallgatták az új technológiai vívmányokról szóló beszámolókat. A rendezvényen a plenáris előadásokon kívül több forgalmazó be is mutatta legújabb termékeit, melyekkel sajátos módon járulna hozzá a kertészetek fejlesztéséhez.