* Olvastam, hogy a magiszteri és a doktori munkájában is a korszerű oktatási eszközökkel, oktatószoftverekkel foglalkozott, a nevéhez fűződik az első oktatószoftver elkészítése az általános iskolák alsó osztályai számára, valamint az interaktív tábla használatára felkészítő tanfolyam. Honnan ered az érdeklődése és a késztetése a téma iránt? 

— Az alapvégzettségem tanító, majd később a műszaki karon magisztráltam és doktoráltam oktatásinformatikából. Ez a képzési forma tudta ötvözni az érdeklődésemet és az akkori végzettségemet. Mindig is fontosnak tartottam megosztani a tapasztalataimat és az elkészült tartalmakat a közösséggel, ebben az esetben a pedagógusokkal. Tudatában vagyunk annak, hogy a felkészülés és egy-egy alkalmazás kipróbálása nagyon időigényes, illetve adódhatnak különféle nehézségek és technikai gondok. Úgyhogy az egyik késztetés mindenképp a technikai és a módszertani jellegű segítségnyújtás a pedagógusok részére. A másik a hatékony, információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközökkel kiegészített munkaformák kialakítása, melyre a tanulók nagyon fogékonyak, motiválttá és aktívvá válnak általuk.

* Hogyan fogadják a pedagógusok a korszerű oktatási eszközök használatának ötletét? 

— A pedagógusok közössége természetesen nem homogén az innovációkkal kapcsolatban. Akik eljönnek hozzánk képzésre, olvassák a blogomat, vagy csatlakoztak valamilyen online közösséghez, azok valószínűleg nyitottabbak ezekre a dolgokra. A folyamatokban mi is fejlődtünk, mivel több mint tíz éve tartunk informatikai képzéseket a pedagógusoknak. Idővel finomítottuk a tematikát, egy minimális elméleti bevezető után a foglalkozás 90%-a gyakorlatközpontú, az egy pedagógus egy számítógép elvet követi. A képzések végére a pedagógusok olyan oktatási tartalmakat hoznak létre, amelyeket már a következő órán használni tudnak. A mi célunk elsősorban a tudás- és tapasztalatmegosztás, nem pedig egyes költséges eszközök értékesítése, így az előadásaink különböznek a céges prezentációtól. Mi szinte mindig ingyenes alkalmazást vagy szoftvert mutatunk be, és ezek előnyeit hangsúlyozzuk. Persze sok ellenvélemény hallható az innovációval vagy a fejlesztéssel kapcsolatban, de vannak olyan univerzális eszközök, amelyeket minden pedagógus tud használni, és szinte elképzelhetetlen vagy nagyon időigényes volna IKT-eszközök nélkül. Ezek a felületek már tökéletesen működnek okostelefonon is. Csak két példát mondok. Az első: online szavazás. Gondolom, mindenki ismeri a frontális oktatási környezetet, melyben ha elhangzik egy kérdés, akkor az első diák jó esetben megadja a helyes választ, a többiek pedig bölcsen bólogatnak. Az online szavazórendszerek, mint amilyen például a Socrative vagy a Kahoot, lehetővé teszik, hogy mindenkitől bekérjem a választ, és ezt grafikonok formájában kimutassam, megnézzem egy-egy diák eredményeit, vagy az egyes kérdésekre leadott válaszok pontosságából elemezzem a saját oktatói munkám eredményességét. A második példa: közös dokumentumszerkesztés, melynek segítségével elérhetjük, hogy két vagy több ember írhat párhuzamosan (egy időben) egy munkát, és a végleges verzió mindig elérhető online, vagy nagyszámú jelentkezést fogadhatunk egy előre elkészített űrlap segítségével. 

* A diákok bizonyára nagy örömmel fordulnak az ilyen kezdeményezések felé, hiszen ők már — kis túlzással — okostelefonnal a kezükben születnek. A legújabb programjukat, mellyel már jártak néhány oktatási intézményben, Robotok az iskolában címmel fogalmaztam meg magamnak, de bizonyára ennél sokkal több mindent fed. Kérem, ismertesse, miről van szó, mi a célja, jelentősége.

— Az a helyzet, hogy a diákok csoportja sem homogén. Nagyon sok dolog határozza meg az eszközhasználat mértékét és minőségét (motiváció, szülők példája, a család anyagi helyzete stb.), viszont a születési év nem. Tény, hogy a diákok rengeteg időt töltenek el online, vagy okostelefonnal a kezükben, és mi ennek az időnek egy részét próbáljuk hasznos tartalmakkal megtölteni. A kezdeményezést Korszerű oktatástechnológiai kiállításnak neveztük el, és a lényege az, hogy a szabadkai kiállítások után kivisszük az eszközöket az iskolákba is. Itt különböző bázisokon ismerkednek meg a diákok és a pedagógusok az oktatásban való felhasználásukkal. Valóban alkalmazunk robotokat is (legórobot, programozható robotegér), illetve megjelenik a játékos programozás micro:bit eszközökkel, valamint a kiterjesztett valóság okostelefonok segítségével stb. Nagyon fontos cél, hogy fejlesszük a tanulók kitartását, problémamegoldó gondolkodását, a csapatmunkát, az algoritmikus gondolkodást és a különféle digitális kompetenciákat. Én ezeket az eszközöket eszközként, nem pedig célként élem meg, és fontos, hogy kihasználjuk a meglevő erőforrásokat. Ezek a számítógépek, az internet és az okostelefonok. Láthatunk példákat a fejlett országokból arra, hogy hatalmas eszközbeszerzések valósultak meg, de nagy részük kihasználatlan maradt. Ezért talán a pedagógusok képzése és segítése sokkal fontosabb, mint az eszközbeszerzés. Az alap-infrastruktúráról — számítógépekről, megbízható internetről, kivetítőkről — viszont mindenképp gondoskodni kell az iskolákban. 

Legórobot programozása okostelefon segítségével a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában
 

* A projektumban részt vesznek a tanítóképző kar hallgatói is. Nekik ez miért fontos a leendő munkájuk szempontjából?

— Az MTTK-n belül is számos nézet létezik a hallgatók szakmai gyakorlatát illetően. Sokáig az volt az uralkodó hozzáállás, hogy a tanulóink ne tartsanak órákat, amíg nem vizsgázták le a módszertani tantárgyakat. Szerencsére ez a nézet az elmúlt időszakban változott. A tanulók sok előadást tartanak, és megnöveltük a gyakorlati órák számát, hiszen igazából úgy tudnak hatékony óratartásban gondolkodni, ha minél jobban ismerik a diákok képességeit. A mi kezdeményezésünk is ebbe az elképzelésbe illeszkedik bele, és hallgatóink az elméleti tudás mellett így jelentős gyakorlati/szakmai tapasztalatot is szereznek. Egy nem várt hatása volt a programnak: szinte minden esetben csatlakoztak a helyi egyetemisták, így erősítve a kapcsolatot a településen található oktatási intézménnyel.

Eddig Szabadkán, Törökfalun, Topolyán, Óbecsén, Horgoson és Kishegyesen jártunk, illetve további iskolák látogatása is tervben van. Fontos hangsúlyozni, hogy az egész programot teljesen önkéntesen és ingyenesen valósítjuk meg, szinte missziónak tekintve a pedagógusok képzését és a diákok oktatását. Kiemelném, hogy a megvalósításban nagyon sokat segít Kovács Cintia, aki a tanársegédem az MTTK-n. Ő vállalta, hogy tartja a kapcsolatot az iskolákkal, és az egyetemistáink felkészítését is ő végzi.

Lelkes tanulók a virtuális kifestőbázison a horgosi Kárász Karolina Általános Iskolában

Távirányítású autó programozása a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában

A programozható robotegér pályájának építése a kishegyesi Ady Endre Kísérleti Általános Iskolában