Korokon és tájakon át (1.)
Martinek Imre
2021.07.28.
LXXVI. évf. 30. szám
Korokon és tájakon át (1.)

Honismereti kastélytúra Kanaktól Nagyszeredig

Az Úr 2021. esztendejének napisten havában végre saját portáinkon is körülnézhettünk egy csöppet. És bár többnyire keserédes szájízzel búcsúztunk egy-egy helyszíntől, a reményt azért mégsem hagytuk magára. Odakünn.

Torontálszécsányról indultunk. Alkalmi túravonalunkul ugyan a bánsági pusztaságot északnyugat—délkelet irányban átszelő országutat választva, de szinte mindvégig hűen követve a szép emlékű Nagybecskerek—Torontálszécsány—Nagymargita (1889. május 4-én avatták fel), illetve a Nagymargita—Versec (1891. július 11-én avatták fel) vasúti pályát. Plusz annak állomáshelyeit, melyekről a közelmúltban, noha lenne rá igény, egy tollvonással végül mégiscsak száműzetett a jövőbeli komplett személy- és teherforgalom minden lehetősége. Míg a világ s két nap. No, de ez már egy másik történet tartozéka. Lehetne.


Kanak

 

Kanak és Óléc

Kanakon (Konak) az első telepesek németek voltak. Az ő jelenlétüket a krónika 1773 és az 1820. évi árvíz közötti időszakban jegyzi. Később bolgárok és magyarok telepedtek le a Pogáncs (mai nevén Berzava) folyócska martján. És bár a falu 1848. augusztus 6-án újból elpusztult, ezúttal tűzvészben, kereken fél évszázaddal később (1898-ban) már Dániel László szamosújvárnémeti, örmény származású gróf úr — „mellesleg” Torontál vármegye alispánja, illetve Nógrád vármegye főispánja — Zsolnay cserepekkel fedett, neoklasszicista stílusú kastélyának birtokbavételéről is beszámolhatott a helyi eseményeket feljegyző krónikás. A Trianont követő délvidéki földreform az ő birtokait sem kímélte.  Kastélyából — a második világégés után — előbb árvaház, majd általános iskola lett. Az épületet annak fénykorában gyönyörű, ritka növényekkel teli park övezte. Ennek maradványai ma is láthatóak.

Az útikalauzok szerzőinek három kastélyt szokása emlegetni Ólécen (Stari Lec), melynek 1830. évi telepítése Barách Lajos nevéhez fűződik. Kicsiny csapatunk a bánsági pusztát átszelő Kanak—Istvánvölgy országúttal szinte párhuzamosan lévő Botka-kastélyt kereste fel. A GPS, illetve a lokális irányjelzők ma Kapetanovo néven jegyzik. Népszerű fotózkodási helyszíne megannyi újsütetű házaspárnak. Egyébként az épület echte magántulajdon. A füves puszta trimmelését birkanyáj végzi, melyre két vehemens eb vigyáz, mindezek fölött pedig egy igencsak ritka és mord szavú pásztorember a halljakend. A félsorompón túli platón csak speciális engedéllyel lehetséges leparkolni. A kétemeletes tornyú és fogazott szélű tetős úrilakot, melyen a gótikától a klasszicizmusig több építészeti stílus is felismerhető, Botka Béla, Torontál vármegye főispánja 1906-tól 1910-ig építtette. Tanúsítja ezt az immáron teljesen fehérre meszelt épület keleti oldalának homlokzatára helyezett családi címer is, benne a hatágú aranycsillagot tartó oroszlánnal.

„Azt mesélik, hogy mikor Ferenc Ferdinánd osztrák—magyar trónörökös szalonka- és őzvadászatot tartott errefelé, akkor Botkáéknál vendégeskedett. Az öregek azt is tudni vélik, hogy Botkáék úgy utaztak egykoron Budapestre, hogy a kastély ura egy egész személyvagont bérelt felesége számára. Botkáék virágzó gazdaságára az első világháborút követő agrárreform nagy csapást mért, ráadásul egyre nagyobb adósságokba keveredtek. Vannak, akik szerint Botka elkártyázta a vagyonát, mások szerint lelkibeteg felesége gyógyíttatása emésztette fel minden pénzét. Botkáék 1938-ban jutottak a tönk szélére, s a kúria árverésre került. A falusiak emlékezete szerint Botka Emma, amikor meghallotta, hogy elárverezik az uradalmat és a kastélyt, felment a torony tetejére, s ott felgyújtotta magát” (Thomka Orsolya — Kurcz Ádám István — Tóth Anikó: Délvidék — a Vajdaság és Belgrád. Budapest, 2010, Ketzal Kiadó Kft.).


Óléc

Fényképezte: Martinek Imre

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Bánáti Újság rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..