home 2024. február 26., Géza napja
Online előfizetés
Kormányoktól független nemzetstratégia
DÉVAVÁRI D. Zoltán
2007.03.28.
LXII. évf. 13. szám
Kormányoktól független nemzetstratégia

Szili Katalin a zentai városházánSzili Katalin, a Magyar Parlament elnöke nyilatkozik lapunknak országa belpolitikai helyzetéről. Az Országgyűlés elnök asszonya szerint az Alkotmány módosításának késedelméért a napi politikai csatározások okolhatók. Keresik a megoldást a schengeni sorompó l...

Szili Katalin a zentai városházán

Szili Katalin, a Magyar Parlament elnöke nyilatkozik lapunknak országa belpolitikai helyzetéről. Az Országgyűlés elnök asszonya szerint az Alkotmány módosításának késedelméért a napi politikai csatározások okolhatók. Keresik a megoldást a schengeni sorompó lecsapódása okozta bajok enyhítésére.
* Elnök asszony, Ön hogyan látja országa belpolitikai helyzetét?
- Igen komplex folyamatról van szó, így ezen interjú keretén belül csupán átfogó választ tudok erre a kérdésre adni. Kétségtelen, hogy mindenki feszültségekkel telve várta március 15-ét. Bízom benne, hogy a tavaszi ,,nagyüzem” a Parlament épülete köré vont kordon lebontásával enyhülni fog. Nyilvánvaló, hogy a reformok mind az egészségügyben, mind az oktatásban elkezdődtek, és sajnos nem járnak érdeksérelmek nélkül. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az a fajta konvergenciaprogram, amelyet Magyarország végre kíván hajtani, a kiadások csökkentését, egyúttal pedig a bevételek növekedését eredményezi. Ez is azzal jár, hogy jelentős rétegek komoly érdeksérelmet szenvednek. Tisztában vagyok vele, hogy nagy reformokat társadalmi támogatás nélkül nehéz véghezvinni. De megítélésem szerint azokat a lépéseket, amelyek Magyarországot az Európai Unióban arra vezérlik, hogy tizenhét évvel a rendszerváltás után hajtsa végre a társadalom nagy elosztórendszereiben történő jelentős változtatásokat, nos, azokat a lépéseket meg kell lépni. Éppen ezért a politikai paletta szereplőinek ezeket a hosszú távú célokat nem volna szabad a napi politika szintjére zülleszteniük.
* 2004. december 5-e után az első Gyurcsány-kormány bejelentette, hogy módosítják az Alkotmánynak a határon túli magyarokra vonatkozó paragrafusait. Avarkeszi Dezső kormánybiztos és a határon túli magyar politikai elit között végül egyetértés született ebben a kérdésben. A gyakorlatban azonban semmi sem történt. Miért?
- Magyarországon az alkotmányozás kétharmados többséget igényel. A parlament tehát mindaddig nem tud ezzel a kérdéssel foglalkozni, amíg a parlamenti frakciók ilyen mértékű támogatása meg nem nyilvánul iránta. Ez azt jelenti, hogy legalább a két nagy pártnak dűlőre kellene jutnia abban, hogy mit és hogyan lehet módosítani. A pártpolitikai nekifeszülések okán ez a fontos kérdés is feláldozásra került a napi politika oltárán. Én magam annak vagyok a híve, hogy ha már módosítjuk az Alkotmányt, akkor minden olyan kérdést, amely Magyarország számára fontos, egyszerre oldjuk meg. Van belőlük bőven, a választójogi törvény módosításától kezdve az egyfajta korszerű nemzetstratégia kialakításáig.
* Mostanra egyértelművé vált, hogy a rendszerváltozás óta voltaképpen egyetlen kormány sem rendelkezett adekvát nemzetstratégiával. A különféle tervek, elképzelések megmaradtak az ad hoc intézkedések szintjén. Mikor tud végre a politikai elit ezen felülkerekedni, s legalább az alapokban egyezségre jutni?
- A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumát én hívtam életre négy évvel ezelőtt. A közelmúltban előkészítettem egy nemzetpolitikai koncepciót, melyet a Fórum albizottságai részletesen megvitatnak. Remélem, szeptemberben az anyag elfogadásra is kerül. Ez a program figyelembe veszi az egyes régiók különbözőségét, az EU-tagságot, illetve annak hiányát is. Remélem, hogy ez a koncepció választásoktól, kormányoktól függetlenül is biztosítani fogja számunkra azt, ami mindannyiunk célja: a magyar közösségek megerősödését, virágzását.
* Egy nemzet, mégis vízumkényszer. Schengen után jelentősen megnehezül a délvidéki és a kárpátaljai magyarságnak az anyaországgal való kapcsolattartása. Ez összeegyeztethető az Alkotmány hatodik paragrafusának harmadik bekezdésével?
- Nagy kérdés, hogy a schengeni csatlakozás után a vajdasági és a kárpátaljai magyarság hogyan tudja majd tartani a kapcsolatot az anyaországgal. Ennek a kérdésnek a kezelése itt kétirányúvá válik: egyrészt számunkra nagyon fontos, hogy Szerbia végigjárja a demokratizálódás és az integráció rögös útját, mely célt maga elé kitűzött. Ebben Vajdaságnak igen fontos hídszerepe lehet. A másik dimenzió belpolitikai. A kormány júniusban fogja a parlament európai bizottsága elé tárni a határon átnyúló kapcsolattartás megkönnyítésének technikai lehetőségeit és módozatait. Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy az európai megoldásokon belül könnyűvé és egyszerűvé tegyük a kapcsolattartást, a határok átjárhatóságát.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..