Francois Hollande az új francia elnök

Francois Holland szocialista jelölt - az első választási fordulót követően - a második fordulóban is legyőzte Nicolas Sarkozyt. Így 17 év után a francia baloldal visszatér a hatalomba. A szocialista jelöltet a szavazatok 52 százalékával választották meg elnökké a franciák. A konzervatív Nicolas Sarkozy leköszönő államfő 47 százalékot ért el. Nicolas Sarkozy azonnal elismerte, s egyben az ,,új elnök'-ként üdvözölte kihívóját, a szocialista Francois Hollande-ot. ,,Franciaországnak új köztársasági elnöke van. Ez egy demokratikus, köztársasági szellemű döntés. Francois Hollande Franciaország új elnöke, és mostantól ekként kell tisztelni' - mondta Sarkozy hívei előtt Párizsban. Hozzátette: ,,Most beszéltem vele telefonon, sok sikert kívántam neki a megpróbáltatásokkal teli küzdelemhez'... ,,Vállalom a felelősséget ezért a vereségért'' - hangsúlyozta a leköszönő államfő, miközben a tömeg azt skandálta, hogy ,,nem, nem, nem!'. Hollande egyébként az V. köztársaság hetedik köztársasági elnöke és a második baloldali államfő - Francois Mitterrand után. Államfőként a rekordméreteket öltő, több mint tízszázalékos munkanélküliség, a deficit és az államadósság lefaragása lesz a legfőbb feladata. Kezelnie kell továbbá a franciáknak a Brüsszel által megkívánt strukturális reformokkal és megszorításokkal szembeni, egyre növekvő elégedetlenségét is.

Görög választások: továbbra is bizonytalan helyzet az országban

Az első eredmények szerint a takarékossági program mellett álló mindkét nagy párt, a konzervatív Új Demokrácia és a szocialista PASZOK (Pánhellén Szocialista Mozgalom) drámai módon visszaesett a görög választásokon. Bejutott viszont a törvényhozásba a neonáci Arany Hajnal nevű rasszista idegengyűlölő párt is, amely egy csapásra a szavazatok mintegy 6-8 százalékát szerezte meg. A parlamenti bejutáshoz szükséges küszöb 3 százalék volt. A részleges eredmények szerint az Új Demokrácia a szavazatok 19 százalékát szerezte meg. Második helyre a Radikális Baloldali Szövetség futott be 16 százalékkal, szorosan a nyomában a szocialista Pánhellén Szocialista Mozgalommal. Evangelosz Venizelosz, a PASZOK vezetője egyébként nemzeti egységkormány megalakítását javasolta. Ilyen javaslatot tett Antonisz Szamarasz, a konzervatív Új Demokrácia párt vezetője is. Felettébb kérdéses azonban, hogy a konzervatívok és a szocialisták képesek-e egy olyan koalíció létrehozására, amely folytatná a reformprogram megvalósítását, mivel a magát a szavazás győztesének nyilvánító Új Demokrácia a választások előestéjén elzárkózott attól, hogy a PASZOK-kal szövetségre lépjen. A két nagy párt ugyanakkor együttesen sem szerezte meg a voksok 40 százalékát. Ilyen körülmények között egyelőre teljesen bizonytalan, hogy milyen kormány alakulhat Görögországban. Akár új választásokra is sor kerülhet.

Ukrán-német csata a labdarugó EB előtt

Sorra mondják le az ukrajnai Labdarúgó Európa-bajnokság idején tartandó rendezvényeket a nyugati államfők és politikusok. Az Ukrajna elleni bojkott Németországból indult Julia Timosenko bebörtönzése miatt. Ukrajna emiatt tulajdonképpen megfenyegette Németországot. ,,Megállapodás nélkül korlátozott lesz a német hozzáférés az ukrán piachoz' - mondta Leonyid Kosara, az ukrán kormánypárt külpolitikáért felelős alelnöke a Spiegel magazinnak az Ukrajnával kötött, jelenleg jegelt EU-társulási egyezményre célozva. ,,A német gyártók ezzel veszíteni fognak' - figyelmeztetett. Az ukrán politikus egyúttal védelmébe vette az ukrán hatóságoknak a Timosenkóval szembeni eljárását. Miniszterelnöksége idején Timosenko ,,bűnöző módon' járt el, és a 2009-ben Moszkvával zajló gáztárgyalásokon ,,óriási kárt' okozott Ukrajnának - mondta a politikus. Nyugat-Európa azonban továbbra is politikai indítékokat lát Timosenko bebörtönzése mögött. A vele szemben tanúsított bánásmód miatt az Európai Bizottság úgy döntött, hogy testületileg távol marad az EB ukrajnai rendezvényeitől. Az ukrán külügyminisztérium elítélte és destruktívnak nevezte a bizottság döntését, mondván, hogy az ,,egyszerű ukránok millióinak érdekeit sérti'. Korábban Oleh Volosin ukrán külügyi szóvivő azzal vádolta a német kormányt, hogy ,,a hidegháború időszakának módszereit' alkalmazza.

Visegrádi Négyek - közös katonai alakulat

Közös EU-harccsoportot hoz létre a négy visegrádi ország. Ebben állapodott meg a cseh, a lengyel, a magyar és a szlovák védelmi miniszter az észak-csehországi Litomericében megtartott találkozón. ,,2016 elejéig szeretnénk közös harccsoportot felállítani az EU-erők számára. Ennek a lényegében közös egységnek több mint 3000 katonája lenne'- mondta Alexandr Vondra cseh védelmi miniszter. Hozzátette, hogy a közös egység lengyel parancsnokság alatt működne, s már hivatalos megalakulása előtt, 2015 második felében közös hadgyakorlatot tarthatna. ,,Ez rendkívül fontos politikai jelzés, jelzése annak, hogy Közép-Európa négy állama képes egy ilyen feladat megvalósítására anélkül, hogy egy nagyhatalom állna mögöttük' -- húzta alá Vondra. Hende Csaba magyar honvédelmi miniszter az ülésen üdvözölte Lengyelországnak azt a döntését, hogy vállalta a V4-ek EU-harccsoportjának vezetését. A több mint 3000 fős harccsoportot 2016. január elsején hozzák majd létre, és 2016 első félévében lesz készenléti szolgálatban. A négy ország egyébként nemcsak közös alakulatot és hadgyakorlatokat tervez, hanem mérlegeli a közös haditechnikai beszerzéseket is, ami lehetővé tenné a kedvezőbb árak elérését.