A szabadkai tehetséggondozó 2003-ban egy osztállyal indult, az elmúlt húsz évben az iskola népszerűsége egyre csak nőtt, közben pedig a választható szakirányok is bővültek. Az angol és a német után sport tagozatra, tavaly óta pedig színház- és audiovizuális művészet szakra is iratkozhatnak a diákok. Emellett lassan az is körvonalazódik, miként lehet kollégiummal bővíteni az intézményt.

— Maximálisan eleget tettünk a kezdeti céloknak — szögezte le lapunknak nyilatkozva Nagy Tibor igazgató. Ezt alátámasztva elmondta, az itt érettségiző diákok 93 százaléka bejut arra az egyetemre, amelyet elsőként jelöl meg, 95 százalékuk pedig be is fejezi felsőfokú tanulmányait. Főleg az újvidéki karokat választják, de a magyarországi intézmények is népszerűek, Szegeden, Budapesten, néha Pécsett. Olyan is volt, hogy Ausztriába, Németországba, esetleg Amerikába mentek továbbtanulni, és ott is megállták a helyüket — tette hozzá az intézményvezető. — Az iskola tanulóiból jogászok, újságírók, szociológusok, filozófusok, pszichológusok, pedagógusok, színészek lesznek, de olyan eset is van, hogy menet közben váltanak. Az iskola volt diákjai között akad olyan, aki ma orvos, fogorvos, gyógyszerész, biológus vagy kémikus. Mindent összevetve a sikerhez nem csupán ész szükségeltetik, hanem szorgalom meg céltudatosság is, ide pedig azok a fiatalok jönnek, akik tudják, hogy tovább akarnak tanulni. Nálunk egyébként átjárhatóak a szakok. Ha a gyerek beiratkozik angolra, attól még eljárhat a sport szakosokkal röplabdázni. Ez fordítva is igaz. Ha a gyerek a sport tagozatra jár, attól a negyedik osztályban az angolosokkal vagy a németesekkel megcsinálhatja a közép- vagy az emelt szintű nyelvvizsgát. A gimnáziumban két nyelvi tagozat működik. A diákok az iskolában nyelvvizsgát tehetnek, és erről nemzetközileg elismert oklevelet is kapnak — hangsúlyozta az igazgató. Hozzátette, aki megcsinálja az emelt szintű nyelvvizsgát, az mentesül az érettségi alól. Az angol szakon tanuló diákok közül az idén csak egy fog érettségizni, a többinek már megvan a C1-es nyelvvizsgája. Ez a németesekre is igaz, közülük egy-két gyerek fog érettségizni, a többiek megcsinálták az emelt szintű, DSD2 nyelvvizsgát. Ha a diák angolos, akkor második idegen nyelve a német, ha pedig németes, akkor a második idegen nyelv az angol. Emellett választaniuk kell egy harmadik nyelvet is, ez tetszés szerint lehet francia vagy spanyol, melyet szintén négy éven keresztül oktatnak nekik. Tanulják a szerbet is mint környezetnyelvet, a magyart pedig osztott tantárgyként, tehát az egyik órán az irodalommal, a másikon a nyelvtannal foglalkoznak, és két külön tanár ad elő. Értelemszerűen foglalkoznak a nyelvek nyelvével, a latinnal is, ugyancsak négy éven keresztül. Sőt, az emelt szintű nyelvvizsgát is meg tudjuk szervezni a szerb nyelvre.

A gimnáziumban sport tagozat, valamint tavaly óta színház- és audiovizuális művészet szak is működik. Az iskola tornaterme 2007/2008-ban épült fel, ez adott alapot az új tagozathoz.

— Ez egy általános sport tagozat volt, a tantárgyak megfeleltek az általános gimnáziumiaknak. Viszont mi tehetséggondozó gimnázium vagyunk, ezért azt mondták, hogy ezt hosszú távon nem üzemeltethetjük, ezért átmentünk speciális sport tagozatra, vagyis vannak sporttantárgyaink, melyek az általános sport tagozatokon nem léteznek. Ami a színház- és audiovizuális művészet szakot illeti, már évekkel ezelőtt átadtunk egy kérvényt, de azt a minisztérium elvetette. Később Újvidéken, Belgrádban, Nišben, Kragujevacon, Kraljevón és Pirotban megindult ugyanez. Végül a jó hátszelünknek köszönhetően nekünk is jóváhagyták. Vajdaságban minden középiskolának az oktatási titkárság az alapítója, de nekünk van még egy alapítónk, a Magyar Nemzeti Tanács. Mindkettő teljes mellszélességgel kiállt az ügy mögött, és a Vajdasági Magyar Szövetség is támogatott bennünket. A minisztérium előírása szerint a nyelvi tagozaton angolra 36 gyereket vehet fel az iskola, németre pedig 12-t. A sport tagozaton és a média szakon is csak 20-20 fős osztályokat lehet nyitni. Tavaly a média szakon a 20 helyre 34 jelentkező volt, és az idén is ugyanennyi, de ismét csak a legjobb 20 nyerhet felvételt. Amíg más iskolák gyerekhiánnyal küzdenek, itt a többi szakon is túljelentkezés van, az angolon tradicionálisan. A sport tagozatra jelentkezők száma az igazgató szerint kielégítő, a német szak iránt pedig kevesebben érdeklődnek, az idén a 12 helyre eddig 9 jelentkező van.

A tehetséges gyerekek tanításához tehetséges tanárok is kellenek. Az iskola ezért külön odafigyeléssel válogatja meg tanárait, akik kivétel nélkül mind egyetemi végzettségűek.

— Az iskola 48 tanárából a 15 legfiatalabb átlagéletkora nem éri el a harminc évet. Ezek olyan szakemberek, akik kijöttek az egyetemről, megvan bennük a friss, legújabb tudás. Büszkék vagyunk, hogy nem egy közülük kosztolányis volt. Ezt azért hangsúlyozom, mert a Kosztolányira gyakran mondják, hogy külföldre, főleg Magyarországra képezzük a gyerekeket. Azt, hogy jó alapot adunk, mely akár Magyarország felé is ugródeszka, büszkén valljuk, de a gyerekeket nem tudjuk megállítani. Viszont nem egy tanárunk van, aki ide járt, Magyarországon fejezte be az egyetemet, hazajött, honosította a diplomáját, és most nálunk dolgozik. Tehát az ellenkezője is igaz, és főleg a mi Kosztolányi-gyerekeink jönnek vissza egyetemi diplomával.

Tolnai Varga Piroska, az iskola magyartanárnője követi, hogy mi történik a gyerekekkel az iskola befejezése után, van egy tíz-tizenkét éves, visszamenőleges statisztikája. Tavaly volt az első generáció tizenöt éves osztálytalálkozója, a 22 gyerekből 20 az érettségi után itthon folytatta tanulmányait, mára 10-12 maradt itt, mert hiába fejezték be az egyetemet, nem kaptak munkát. Ezen az osztálytalálkozón két véglet volt: Amerika és Japán. Egyikük Amerikában egyetemi tanár, a másik pedig Japánban. E két véglet között van az összes többi: van, aki Németországban, Spanyolországban, Nagy-Britanniában, más pedig Magyarországon él. Az egyik volt diák pedig Hágában egyetemi tanár, és genetikával foglalkozik.

Az iskola növekedésével egyre több tanteremre van szükség, a tetőtérben lévő dísztermet már feláldozták: három tantermet alakítottak itt ki, valamint a könyvtárat is kibővítették, viszont hosszú távon ez sem lesz elég.

— Szeretnénk kabinetrendszert bevezetni az iskolába, de ehhez több tanterem kell. Építkezni és terjeszkedni nincs már hova, de nagy szerencsénkre a Bácskai Katolikus Megyés Püspökség a szomszédunk, és van hajlandóság az együttműködésre. Az Augustinium épülete tizennyolc évvel ezelőtt jött létre, és nincs kihasználva. Szeptembertől három termet engednek át nekünk, melyet mi tantermekké alakítunk. A püspöki konzílium arra is rábólintott, hogy ennek az épületnek az egész harmadik emeletét megkapjuk. Itt lenne kialakítva az iskola kollégiuma, hiszen 18 apartman van, és mindegyik szobához jár fürdőszoba is. Ebből 17-et tudnánk kihasználni, mert értelemszerűen az egyikben a nevelőtanár kapna helyet, a többiben pedig 34 diákot lehetne elszállásolni. Nekünk ez azért fontos, mert iskolánk egész Vajdaság területéről verbuvál gyerekeket. Tanulóink 40-42 százaléka több mint 50 kilométerről jön ide, és kollégium nélkül ez nem megoldható. Jelen pillanatban a Harambašić utcai diákotthonban 72-74 diákunk van. A tanulók mintegy felét át tudnánk ide hozni, de vannak, akik magánházban laknak albérletben. Tehát ez a 34 férőhely sem lesz elég, de egyelőre, amíg nem találunk más megoldást, ennek a lehetőségnek is nagyon örülünk.

Az iskola diákjai rendszerint kiemelkedő eredményeket érnek el a különféle hazai és nemzetközi versenyeken. A teljesség igénye nélkül elmondható, hogy szinte minden megmérettetésen dobogós helyen szerepelnek, például március végén a Vácott megrendezett VII. Kárpát-medencei Kölcsey Ferenc Szónokversenyen az 1., a 3. és a 4. helyet is a Kosztolányi diákjai szerezték meg. Emellett minden évben eredményesen szerepelnek a történelmi, anyanyelvi és idegennyelvi versenyeken, illetve az egyéb sportvetélkedőkön is.