Benedek Miklós, a Topolyán született, jelenleg Szabadkán élő, Sinkó-díjas költő, műfordító, újságíró a méltó bizonyítéka annak, hogy egy költő még a két verseskötete után is tud újat mutatni, más hangon szólni az olvasókhoz.
A Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában az idén került ki a nyomdából a szerző harmadik verseskötete, mely a Miközben halkan címet viseli, és melyet Berényi Emőke szerkesztett. Szerény véleményem szerint ez az év legszebb borítójú könyve, a sejtetős cím pedig még inkább arra készteti az olvasót, hogy fellapozza a kötetet.
A kiváló versek mellett ki kell emelni Szenti Lilla és Csernik Előd munkáját is, hiszen a képzőművész a verseket kiegészítő, ám helyüket önmagukban is megálló színes munkáihoz bátran nyúlt a grafikai szerkesztő, nem szabályos rendben helyezte el az alkotásokat, hanem játszott velük, utaztatta őket. Egyes képek áthajlanak a másik oldalra, a kutyák lenyomatai pedig több helyen visszaköszönnek.
A négy ciklusból álló kötet címei mintha összefüggésben állnának egymással, mintha egy történetet szeretnének elmesélni, de a versekből kiderül, hogy szó sincs erről. Éles határok választják el egymástól a ciklusokat. A Házat építettünk című ciklus költeményei a társas magány, a periférián élés állapotát tükrözik. A Hittünk című ciklusban megjelenik az előző kötetből jól ismert sámán, illetve a ’84-es generációt is foglalkoztató háború sem maradhat ki a versekből. Benedek költészetében meglepő fordulatnak számítanak a harmadik ciklus, a Leromboltuk alkotásai, hiszen sejtelmes módon, de a szövegekben fellelhetőek a testi bántalmazás nyomai. Az agresszió mint múlt- vagy jövőbeli cselekmény feszültté teszi a prózaverseket. Ehhez képest sokkal könnyedebb, kedvesebb hangulatúak a Már majdnem elfelejtettük című ciklus darabjai, melyek valójában nosztalgiázások a szereplő, Feri gyermek- és kamaszkorában.
A könyv recenziójában Orcsik Roland tűpontosan fogalmazza meg, hogy a szerző takarékoskodik a költői erőkkel, a hangja visszafogott, mértéktartó. Ugyanez a helyzet a kötetcímmel, bőven hagy maga után gondolkodnivalót. Az ebek nem véletlenül kerültek a borítóra, hiszen a versek többségében a kutyák többféle állapota érzékelhető és kihallható. A kötet szabadkai könyvbemutatója október 24-én, 19 órakor kezdődik a Szab-way Színházi Szervezet, a Forum Könyvkiadó Intézet és a Kerülj Be Ifjúsági Közösségi Tér szervezésében, a Corvin Mátyás utca 9. alatt (a Magyar Szó régi szabadkai székhelye, illetve itt van a VIFÓ irodája is)
