Csóka község számára különösen fontosak azok a rendezvények, amelyek több évtizedes hagyománnyal bírnak, és a versenysportot szorgalmazzák. A Csóka—Goodwill Asztaliteniszklub által 14. alkalommal megszervezett Szabó István-emléktorna csaknem két évtizedes történetével megkerülhetetlen jelentőségű a közösség számára.
A jugoszláv női asztalitenisz Szabó István — Pista bácsi megjelenése előtt nem tartozott Európa élvonalába. A csókai klub egyik alapítója és legendás edzője tíz évig irányította a jugoszláv női ifjúsági asztalitenisz-válogatottat, és ez alatt az idő alatt kétszer — először 1975-ben, majd az újvidéki Eb-n is — aranyérmet nyert. Az említett sikereknek köszönhetően a női asztalitenisz elindult a fejlődés útján. A csókai csapat egyik legemlékezetesebb találkozóját Budapesten, a BEK elődöntőjében vívta, amikor a Statisztika ellen már 4:1-re vezetett a Pista bácsi által irányított csókai együttes. A találkozó előtt Pista bácsi megígérte: ha nyer a csapata, akkor gyalog jön haza Budapestről. A csókaiak mérkőzéslabdához jutottak, egy magas labdánál azonban az egyik néző elsikította magát, ami megzavarta Perkučint, és a Csóka nem használta ki a lehetőséget. Így a Subotin, Palatinus, Király, Perkučin összetételű csapat a 3. helyen végzett Európában, amit néhány évvel később megismételt. Tanítványai rengeteg országos, Balkán-, földközi-tengeri és Európa-bajnoki címet, érmet szereztek, de az egyik legnagyobb siker 1978-ban történt, amikor a Palatinus Erzsébet, Gordana Perkučin alkotta női páros a kínai világbajnokságon a hazaiakat legyőzve bronzérmet szerzett. Ezzel egyidejűleg Jugoszlávia tizenkét legjobb asztaliteniszezője közül öt csókai volt. 1984-től 1986-ig a német Saarbrücken csapatánál dolgozott, ahol a női és a férficsapattal egyaránt országos bajnoki címet szerzett, a férfiakkal pedig BEK-et is nyert.
Pályafutása elismeréseként több rangos díjat is kapott, de a legnagyobb elismerés az emberek szeretete volt számára. Pista bácsi nemzedékek egész sorát nevelte a sport és az asztalitenisz szeretetére, kitartásra, emberségre, tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel beszéltek és beszélnek róla ma is.
A tizennegyedik alkalommal megtartott emléktornán, mely egyúttal idénynyitó ranglistaverseny volt a 12 éven aluli újonc lányok és fiúk számára, összesen 85 asztaliteniszező állt asztalhoz az ország egész területéről.
— Az eseményre meghívtuk Pista bácsi barátait, tisztelőit, egykori játékosait. Csapatunkat megerősítettük Nagy Csaba erőnléti edzővel, aki öthetes felkészülést tartott a versenyzőknek. A mostani játékosokban sajnos még nem alakult ki, hogy az edzőtábor idején nem megyünk nyaralni és kirándulni. Az elképzelések szerint Csaba az egész idényen át velünk lesz, és heti három alkalommal tart erőnléti edzéseket asztaliteniszezőinknek. A játékostoborzást már négy—hat éves korban kezdenénk. A gyerekekben a mozgáskultúrát és a sportra való nevelést szeretnénk kialakítani, a korábbi versenyzők gyerekeit és unokáit is be akarjuk csalogatni a terembe. Csókán öt sportklub is jól működik, így a kevés gyerek megoszlik a sportegyesületek között. Egy klub sem engedheti meg magának, hogy két gyerekkel generációt indítson, ezért előfordulnak kihagyások és generációs különbségek. A küszöbön álló szezonban női csapatunk a Szuperligában, a férfiak pedig a II. ligában indulnak. Az elmúlt időszakban tizenkét ügyes lány jelent meg a klubban, két serdülő, a többi újonc. A következő olimpiai ciklusban a jövő nemzedékével fogunk dolgozni, elsősorban rájuk helyezzük a hangsúlyt — mondta Kormányos László, a Csóka—Goodwill Asztaliteniszklub szakmai koordinátora.
Az ünnepélyes megnyitó után a jelenlévők a csókai temetőben megkoszorúzták Szabó István, a klub néhai edzője, Király Ilona, Juhász József korábbi kiváló játékos és Erdélyi Imre, egykori elnök sírját.
A csókai klub hat versenyzőt nevezett az idénynyitóra. A kilencéves Pozsár Fanni három és fél éve asztaliteniszezik.
— Anyukám régen asztaliteniszezett, és elsőbe indulásomkor azt mondta, muszáj valamilyen sporttal foglalkoznom. Kis koromban sokat néztem asztaliteniszt, ezért ezt választottam. Eddig három kupát és legalább hét-nyolc érmet nyertem — mondta Fanni.
Varga Hanna négy és fél éve asztaliteniszezik, a testvére hatására, aki előbb kezdte, ő is e sportág mellett tette le voksát.
— Nagyon szeretek edzeni és versenyezni is. Eddigi legnagyobb sikeremnek a Top 12 megnyerését tartom — mondta Hanna, aki végül ezüstérmes lett az emléktornán.
Az eseményt mások mellett megtisztelte jelenlétével Ilie Lupulescu, a Szerb Asztalitenisz-szövetség elnöke is. A párosban Európa-bajnok, világbajnoki és olimpiai ezüstérmes egykori versenyző örömét fejezte ki, hogy több évtized után újra ellátogatott Csókára, az viszont sajnálattal tölti el, hogy a kis közösségek klubjai már nincsenek azon a szinten, mint néhány évtizeddel ezelőtt. Elmondta, hogy az elmúlt évtizedekben a kisebb települések klubjaira a megérdemeltnél kevesebb figyelem irányult, amin a szövetség változtatni szeretne. Többet szeretnének befektetni ezekbe az egyesületekbe, hiszen a legtöbb válogatott játékos rendszerint kis klubokból kerül ki. Miniközpontok létrehozásán gondolkodnak, ahol a legjobb korosztályos versenyzők havonta egy hetet együtt készülnének a versenyekre.
A lányverseny dobogósai (balról jobbra): Varga Hanna, Emili Miul, Varga Laura és Agyánszki Karina a szervezőkkel
Az izgalmas mérkőzések után a lányok versengéséből a temesmiklósi Rapid játékosa, Emili Miul került ki győztesen, a 2. helyen a csókai Varga Hanna, a 3.-on pedig a temerini Varga Laura és a topolyai Agyánszki Karina végzett. A fiúk mezőnyében Nikolov Noel és Egri Dominik révén az 1. és a 2. hely is a TSC Asztaliteniszklubba került, a dobogó harmadik fokára pedig Kosta Gojgić (Požega) és Andrija Stevanović (leskovaci Dubočica) állhatott. A fiúk legeredményesebb edzőjének Egri Tihamért (TSC) kiáltották ki, a lányok legeredményesebb edzőjének pedig a nikolinci Milan Agadašint választották. A legjobbaknak több mint 100 000 dinár értékű díjakat adtak át a szervezők.
Szabó István sírjánál
Fényképezte: Tóth Tibor