A sekély vízben zajló élet megfigyelésére alkalmas kültéri tartályokat adtak át a tihanyi Limnológiai Intézet területén.
A rendszer segítségével modellezni lehet, hogy az élőlények hogyan reagálnak a környezeti feltételek megváltozására, például a klímaváltozásra.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Boros Gergely biológus, a telep tudományos vezetője a Balatoni Limnológiai Intézetben tartott szerdai átadó ünnepségen elmondta, hogy a rendszert alkotó 12 tartály egy-egy önálló ökoszisztémaként kezelhető, melyekben bizonyos paraméterek, például a hőmérséklet és tápanyagviszonyok változtathatók.
Elsőként a planktonikus élőlények viselkedését figyelik majd meg a tartályokban, melyek a Balatonéhoz nagyon hasonló minőségű vizet tartalmaznak. Egyebek mellett a globális klímaváltozás várható hatásaival kapcsolatban vonnak majd le következtetéseket és vizsgálható az is, hogy egyes fajok hogyan reagálnak új fajok megjelenésére, illetve a fajvesztésre. Választ találhatnak a kutatók arra is, hogyan óvják meg a Balatont a klímaváltozás hatásaitól. Az első kísérletek jövő tavasszal kezdődnek majd, két év múlva pedig már komoly eredményekre számítanak.
Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt
Lovász László, az Magyar Tudományos Akadémia elnöke azt hangsúlyozta, hogy az evolúciós tartályok a legjobb nemzetközi példák tanulságait leszűrve jöttek létre. A berendezés a környezettudományos előrelépés lehetőségét teremti meg, egyik legnagyobb nemzeti kincsünk, a Balaton megóvásához járulhat hozzá.
Szathmáry Eörs evolúcióbiológus arról beszélt, hogy az evolúciós változások is nyomon követhetők a berendezés segítségével, illetve le tudják képezni a Marson lévő életkörülményeket is. A tihanyi a világ egyik legmodernebb mezokozmoszrendszere, Kelet-Közép-Európában pedig az első.
