A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szalagavató ünnepségén az egykori Tisza mozi nagytermében köszöntöttek minden kedves vendéget: a szülőket, tanárokat, az igazgató urat, az iskola dolgozóit, mindenekelőtt pedig a végzős diákokat.
„…az élet
Egy összezsúfolt táncterem,
Sürög-forog, jő-megy a népség
Be és ki, szűnes-szüntelen.”
(Arany János)
A Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium szalagavató ünnepségén az egykori Tisza mozi nagytermében köszöntöttek minden kedves vendéget: a szülőket, tanárokat, az igazgató urat, az iskola dolgozóit, mindenekelőtt pedig a végzős diákokat.
Immáron hetedik alkalommal közeleg annak a bizonyos táncnak a vége az iskola negyedikes tanulói számára, akik már minden bizonnyal az érettségire gondolnak, és a továbbtanulással járó izgalmak töltik ki dolgos hétköznapjaikat. Az intézmény tanárai és diákjai ezért e nehéz időszak előtt szerveztek egy estét, amely csak róluk szólt, de azért benne voltak az eddig s az ezután is betartandó, szívből jövő intelmek.
„Életetek során rengetegszer kell még színpadra lépnetek, de a tánc nem mindig egy lassú keringő, néha egy szenvedélyes tangó, máskor pedig egy perzselő szamba. Van, hogy egymásnak ütközünk, nézeteltérésekbe keveredünk, ám ez mind csak egy pillanat, a tánc folytatódik, mintha semmi sem történt volna. Megesik az is, hogy némely ütközések mély nyomokat hagynak bennünk, de az idő és a zene lassan beforraszt minden sebet. A bál során számtalan ember fordul meg körülöttünk, a partnereink is cserélődnek. Néha egyedül kell táncolnunk, van, amikor többen is kísérnek bennünket. Rengeteg lépést kell még megtanulnotok, de ha elsőre nem sikerül is, ne adjátok fel, küzdjetek, amíg tökéletes táncosokká nem váltok!”
A rendezvény folytatásában a táncok királynője, a bécsi keringő következett a végzős diákok előadásában. A csodálatos közös tánc után megkapták azt a szalagot, amely ballagásukig jelzi nekik: közel a dal vége. Arra int, hogy használják ki ezt a kis időt, és tegyék feledhetetlenné az elkövetkező lépéseket. Mert ez a szalag emlékezteti őket arra, hogy ezentúl komoly, felelősségteljes felnőttként kell szerepelniük, példát mutatva diáktársaiknak. A hivatalosan is felnőtté nyilváníttatás előtt, azért még egy laza bulit és állófogadást is szerveztek számukra.
