A közönség hálásan fogadta a darabot - Szabó Attila felvétele

Háy János kortárs magyar író, költő és drámaíró (A Gézagyerek című művével a szabadkai Népszínház magyar társulatának előadásában ismerkedhettünk meg). A Senák alaptörténete az elmúlt század hatvanas éveibe vezet vissza bennünket - az író gyermekkorába -, a nálunk is oly jól ismert ,,bajusztépő' időkbe, a kényszerű beszolgáltatások és szövetkezeti tagosítások korába. Az Ipoly melletti kis faluba (de a földrajzi meghatározás nem is annyira lényeges, a helyszín éppúgy lehetne bármelyik vajdasági település is) megérkeznek a fővárosi agitátorok, hogy a szó meggyőző erejével vagy még inkább - erőszakkal rábírják a kisparcellás parasztokat a téeszbe való belépésre. Rák Janinak, mint minden fiatal családapának mások a tervei, más a szemlélete, bízik abban, hogy saját erejéből, a saját két keze munkájából előbbre tud jutni az életben, és egy becsületesebb világképet mutathat majd fel egyszülött fiának. Neki a fejlődés nemcsak az anyagi gyarapodást jelenti, hanem a szabad választás jogát is. A szegénységet eltűri, de a pártideológia kényszerűségét nem.
A faluban mindenféle szörnyűségekről suttognak az emberek: éjszakai verésekről, ingóságok elkobzásáról, de Jani nem hisz a mendemondákban. Az agitátorokat elküldi, nemet mond nekik, s úgy gondolja, az ügy ezzel le van zárva. De a félelem rettenetes dolgokra tudja rákényszeríteni az embert - arra is, hogy feladja elveit... Mint ahogyan az irigység, a kapzsiság és a hatalomvágy megrészegíthet, illúziókba ringathat másokat...
A helybeli iszákos, semmirekellő Senák a történelmi ,,igazságtevés' fonákságát használja ki arra, hogy felemelkedjen. Megkaparintja szomszédja lovait, és ő ülhet az erdőből fát szállító téeszes kocsi bakjára.
A szabadság is azonban viszonylagos. Senák nem élvezheti a győzelem mámorát, mert az elkobzott lovak megbosszulják a tettét.
A drámaíró érdekesmód ,,nem tör pálcát' egyik szereplője felett sem, sőt még a tragikus végkifejletet sem a két ellenség: Rák Jani és Senák összetűzésére fókuszálja. A szerző mintha a háttérbe vonulna, mintha nem is a történelmi pillanat, s abban is az igazság-gazság szembekerülése érdekelné, hanem valami egészen más. Az emberi lélek kitartása, megtörése-megtöretése, metamorfózisa. Ki a Júdás? Az, aki megvesztegethető vagy az, aki megfélemlíthető?
A szereposztás sikeresnek tetszik: JANI (negyven év körüli gazdálkodó) - Turuc Andor, MARIKA (a felesége) - Petrás Gizella, MAMA (Marika anyja) - Vojtér Ilonka, GYEREK (Marika és Jani fia) - ifj. Turuc Andor és Petrás Ármin, SENÁK (ötven körüli férfi) - Sörfőző Károly, LECKI GIZA (harminc év körüli nő) - Szabó Erika, SZÓDÁS JUSZTI (kocsmárosnő) - Vörös Emese, GABI és PALI (agitátorok Budapestről) - Ejzler Evila és Bogárdi Zsolt.
A díszletet - amely nagyszerűen érzékeltette az idő múlását, de a ,,mókuskerék'-ben vergődő szereplőket is - Kálló Béla ötlete alapján Turuc Andor kivitelezte. Dramaturg: Góli Kornélia. Zene: Kelemen Zsolt és Szerda Árpád
A Mara Társulat ezzel az előadásával kíván részt venni az idei Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók Találkozóján.
Sok sikert kívánunk!
(k. o.)