Kiírták a parlamenti választást

Április 26-ára írta ki Aleksandar Vučić szerb elnök a parlamenti választást, amellyel egy időben önkormányzati és tartományi választást is tartanak.

Az elnök kiemelte: több mint ötven nap áll rendelkezésre a kampányolásra, ami hosszú időszaknak számít. Reményét fejezte ki, hogy a kampányolás nyugodt körülmények között, tisztességes és demokratikus módszerekkel zajlik majd. Arra kérte a politikai ellenfeleket, hogy tiszteljék egymást, a kampány legyen küzdelmes, de békés. Mint mondta, a választás mindig fontos, az emberek ugyanis ilyenkor arról döntenek, milyen jövőt és milyen életet szeretnének maguknak és családjuknak. Mivel ez döntő fontosságú, ezért arra kérte a szavazópolgárokat, hogy éljenek választójogukkal, és menjenek el szavazni.

A valamivel több mint 6,7 millió választópolgár április 26-án 7 és 20 óra között adhatja le voksait egy országos és egy önkormányzati, a Vajdaságban élők pedig egy tartományi listára is.

A választás előkészítéseként egy hónappal ezelőtt ötről három százalékra csökkentették a parlamenti bejutási küszöböt. Erre egyebek mellett azért volt szükség, mert korábban több ellenzéki párt is bojkottot jelentett be, véleményük szerint ugyanis nem tisztességesek azok a módszerek, amelyekkel a kormányzó Szerb Haladó Párt (SNS) politizál. Az ellenzék főként azt veti az Aleksandar Vučić államfő vezette SNS szemére, hogy „rátette a kezét” a médiára, így az ellenzéknek szinte esélye sincs megjelenni a komolyabb csatornákon és műsorokban vagy akár az írott sajtóban.

Mintegy reagálva a bírálatokra, a Szerb Haladó Párt képviselői felvetették a parlamenti bejutási küszöb csökkentését, amellyel a kisebb támogatottságot élvező pártok, így a kisebb ellenzéki pártok is bekerülhetnének a törvényhozásba, és ezzel sokszínűbb lenne a parlamenti politikai paletta.

A lépés mögött hátsó szándékot gyanít az ellenzék, a korábban megingathatatlannak tűnő bojkottálási szándék azonban mégiscsak megremegett. A továbbra is a voksolástól távolmaradást támogatók szerint a bejutási küszöb csökkentése lehetővé teszi, hogy a SNS „a valódi ellenzéket hamis ellenzékre cserélje”, vagyis olyan, újonnan létrehozott pártok is bejussanak a törvényhozásba, amelyek a kampány során ugyan ellenzéki gondolatokat közvetítenek, valódi céljuk viszont az, hogy a parlamentbe jutva a kormányzó SNS elképzeléseit támogassák. Más pártok viszont úgy vélik, —„butaság” lenne bojkottálni a választást, amikor a korábbiaknál sokkal könnyebben lehetne parlamenti képviselethez jutni.

Mindeközben pedig azért is folyik a harc, hogy ki legyen, illetve ki lehet az ellenzék vezére. Erre pályázik Dragan Đilas volt belgrádi polgármester, Sergej Trifunović színész és Vuk Jeremić korábbi külügyminiszter is. A 2017-es elnökválasztási kampány során is inkább egymást marta az ellenzék, mint hogy együttes erővel igyekezett volna a legerősebbnek tartott jelölt, Aleksandar Vučić ellen indulni, és mivel az utóbbi években sem sikerült egyesülnie az ellenzéknek, nem valószínű, hogy a következő néhány hétben sikerrel járnak. Külön-külön viszont — a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint — az általuk vezetett pártok támogatottsága alig éri el még a háromszázalékos parlamenti küszöböt is, míg az SNS támogatottsága évek óta 50 százalék felett mozog.

Szerbiában az utóbbi időszakban gyakoriak voltak az előrehozott választások, 2012-ben, 2014-ben és 2016-ban is az urnák elé kellett vonulniuk az állampolgároknak, ám a mostani kormány „túlélte” a négyéves megbízatási időt. Erre legutóbb a 2008 és 2012 között kormányzó balközép Mirko Cvetkovic-kabinet volt képes. (MTI)

Kiírták a vajdasági parlamenti választásokat

Április 26-ára kiírta a vajdasági parlamenti választásokat Pásztor István, Vajdaság képviselőházának elnöke március 3-án Újvidéken.

Április 26-án a Vajdaság területén élő valamivel több mint 1,7 millió választópolgár a 120 fős tartományi törvényhozás tagjait választja meg.
Pásztor István arra kérte a választópolgárokat, hogy éljenek szavazati jogukkal, és vegyen részt a voksoláson, mert csak így dönthetnek arról, milyen legyen a vajdasági politika a következő négy évben. A pártokat és a politikusokat pedig arra kérte a tartományi parlament elnöke, hogy folytassanak a választási programra és a megvalósítandó projektekre épülő, tisztességes kampányt.
A tartományi voksolással egy időben országos parlamenti és helyi önkormányzati választást is tartanak, ezeket szerdán írja ki a köztársasági elnök, illetve a házelnök.
Szerbiában a legutóbb 2016-ban tartottak általános választásokat. (MTI)

Óriási migránshullám érheti el a Nyugat-Balkánt

Ha a szerbeknek segítségre és támogatásra van szükségük a déli határuk megvédése érdekében, akkor Magyarország készen áll erre — hangsúlyozta Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter a hétfői belgrádi látogatása során. Nebojša Stefanović szerb belügyminiszterrel tárgyalva emlékeztetett arra, hogy több váltásban eddig már több mint 600 magyar rendőr segített Szerbia déli határának a megvédésében, és jelenleg is 20 magyar rendőr van a szerb—észak-macedón határon. Véleménye szerint a Törökországban, valamint Szíriában kialakult helyzet, illetve a török—görög határon tapasztalt konfliktusok aggodalomra adnak okot. Mint mondta, az elkövetkezendő időszakban több százezres nagyságrendű migránshullám érheti el a nyugat-balkáni térséget. Szijjártó hangsúlyozta: a jelenlegi helyzet is világosan mutatja, hogy milyen fontos a Nyugat-Balkán európai integrációja, hiszen minél délebbre van Európa védelmi vonala, annál jobb, ezért a magyar kormány továbbra is azt szorgalmazza, hogy az EU gyorsítsa fel a szerbekkel az uniós csatlakozási tárgyalásokat. Szerbia készen áll arra, hogy öt új csatlakozási fejezetet megnyisson — vélekedett, és úgy fogalmazott: „mi azt kérjük a horvát uniós elnökségtől, hogy ezeket a fejezeteket haladéktalanul nyissák is meg.” A külgazdasági és külügyminiszter Belgrádban Jadranka Joksimović európai integrációért felelős miniszterrel is találkozott, őt is biztosította Magyarország támogatásáról. (MTI)

Fotó: Beta/Miloš Miškov/Mo

Új gyógyszerlista

A tüdőrák és a szklerózis multiplex kezelésére való legkorszerűbb, innovatívnak számító gyógyszerek, valamint a prosztatarák és a melanóma elleni orvosság is szerepel a Köztársasági Egészségügyi Alap új gyógyszerlistáján, miután azt a szerb kormány elfogadta. Ezek három hónapon belül lesznek elérhetőek a patikákban, hiszen előtte le kell folytatni a közbeszerzési eljárást. Az alap megbízott igazgatója, Sanja Škodrić korábban arról beszélt a Tanjugnak, hogy az idén sokkal több pénzből gazdálkodhatnak, mint eddig, „a 2020. évi költségvetésből 5 milliárd dinárt különítettek el ezekre az eszközökre, míg például 2016-ban csak 1 milliárd dinárt”. Elmondta, hogy Szerbiában 9000-en szenvednek szklerózis multiplexben, és az eddiginél 1300-zal többen tudják kezeltetni magukat állami költségen hagyományos vagy innovatív gyógyszerekkel. Az áttétes tüdőrák innovatív kezelésével akár harminc hónappal is meghosszabbítható a páciens élete — emelte ki. Az áttétes melanómával küzdő betegek számára elérhetővé válik a világszerte alkalmazott kombinált terápia, s míg a prosztatarákban szenvedők eddig csak a kemoterápiás kezelés után kaphattak innovatív gyógyszereket, a jövőben előtte is fognak, így jelentős mértékben növekedhet a betegek várható élettartama — magyarázta. A Köztársasági Egészségügyi Alap által támogatott gyógyszerek listáján mintegy 2500 orvosság található. (Tanjug)

Karađorđevićék jótékonysági vacsorája

Aleksandar trónörökös és Katarina hercegnő, valamint a brit Lifeline jótékonysági szervezet volt a gálaest házigazdája, melyen a szerbiai gyermekkórházak számára nélkülözhetetlen berendezésekre gyűjtöttek. Az ötcsillagos Berkeley szálloda London Knightsbridge városnegyedében adott otthont a rendezvénynek, melyet huszonhatodik alkalommal tartottak meg, hiszen Katarina több mint negyed évszázada háziasszonya a szerbiai egészségügy állapotán javítani kívánó jótékonysági vacsorának. A világhírű Sotheby’s aukciósház szervezésében licitálni lehetett a többi közt Nemanja Matić labdarúgó aláírt mezére, egy ebédre John Challis brit komikussal, valamint Roksanda Ilinčić divattervező ruhájára. A vendégek RJ Gibb (a Bee Gees egykori tagja, Robin Gibb fia) zenéjét élvezhették. A jótékonysági esten Szerbia nagykövete is részt vett. A Lifeline nemzetközi humanitárius szervezet 1993-ban jött létre, a háborús összetűzések és a szankciók következtében az egykori Jugoszláviában uralkodó súlyos helyzetre adott gyorsválaszként. A szervezetnek a kezdetek óta Katarina hercegné a főtámogatója. (Politika)