Amíg az alsósok táborában több mint 130-an voltak, addig a felsősöknél a 80-at közelítette meg a résztvevők száma.

— Hálát adok a mindenható Istennek, mert mindig megadja nekünk ezt a lehetőséget, hogy nyaranta a hittanos gyerekekkel legyünk, és zarándokoljunk velük a hit útján. Azért is hálával tartozunk, mert megajándékozott bennünket a szép idővel, és egységet adott, összetartást ebben a táborban a munkatársaimmal, animátorokkal, hitoktatókkal, a szervezőkkel meg a helybeliekkel — mondta Elias Ohoiledwarin SVD atya. — Nagyon örülünk, hogy együtt tudunk lenni szeretetben, egységben, békességben. Évről évre növekszik a létszám, a gyerekek és az animátorok is nagyon jól érzik magukat. A tábor mottója, a Ne félj, mert veled vagyok Ézsaiás próféta könyvéből származik, a 41. fejezet 10. verséből. Megpróbáljuk a gyerekeket arra buzdítani, hogy bárhol is vagyunk, bármilyenek is vagyunk, bármilyen az életünk most és a jövőben, bármilyen gyengék, gyarlók vagy picik, szerények vagyunk, ezen a környéken, Bánátban, Isten nagyon szeret bennünket. Mivel mi hiszünk Istenben, hiszünk abban, hogy Isten nagyon-nagyon szeret bennünket, és ebben a szeretetben, hitben és reményben nem kell félnünk. Isten velünk van, ki lehet ellenünk? Ez a legnagyobb üzenete ennek a tábornak, melynek a Ne félj, mert megváltottalak című dal lett a himnusza.

* Támogatókban sincs hiány, úgy tudom, sokan segítenek, adományokat is kapnak.

— Igen, egy ekkora programnak mindig szüksége van jótevőkre, támogatókra, és ezért hálás köszönetet mondunk mindazoknak, akik szívvel-lélekkel támogattak bennünket. Különösen kiemelem a Bethlen Gábor Alapítványt, mindig figyel ránk, a tevékenységünkre, a szolgálatunkra. Természetesen itt vannak még a falubeliek, a polgármester, valamint a tanács tagjai, akik különféle módokon segítenek.

Az egyik helyi szervező, Kátity Enikő hitoktató elmondta, nagyon örülnek annak, hogy már évek óta éppen Szajánban, a kis falujukban rendezik meg a Nagybecskereki Egyházmegye nyári hittantáborát.

— Német László belgrádi metropolita, érsek atya átalakíttatta a plébániát, alkalmassá téve arra, hogy táborozóhely váljon belőle. Az öreg épületet felújíttatta, ugyanúgy a templomot is, és így nagyon sok gyermeket be tudunk fogadni. Egész Bánát területéről érkeztek, Észak-, Közép- és Dél-Bánátból is jöttek, és nemcsak bent a plébánián, hanem kint az udvarában is el tudjuk helyezni a táborozókat sátrakban. A kis falunk minden civil szervezete bekapcsolódott a munkába, az előkészületek során az egész falu összefogott, és egy emberként segített, kezdve a munkaakcióktól, hiszen jöttek az emberek kertet, udvart takarítani, a plébánián ablakokat mosni, rendbe tenni a templomot. Adományokkal is hozzájárulnak étel-ital formájában, és sokat köszönhetünk a polgármesterünknek, a falu vezetőségének, a helyi közösségnek, valamint Tóth Zoltánnak is, aki szintén támogat bennünket, nemcsak a hittantáborok folyamán, hanem egész évben. A hittantáborok megszervezésében fontos szerepe van a szajáni Kolping Egyesületnek, hiszen ott is elszállásoljuk a gyermekeket, a felnőtt nevelőket, papokat, hitoktatókat, tehát ők is szívesen fogadnak bennünket és segítenek, emellett az Ady Endre Művelődési Egyesület vezetősége is hozzájárul a programhoz például padokkal, asztalokkal. Az étkezést a vadászegyesület termében oldjuk meg, de a tűzoltó-egyesületet sem szabad kihagyni a felsorolásból.    

Azt, hogy a szajániaknak mennyire fontos ez a rendezvény, Tóth Zoltán polgármester mondta el, kidomborítva, hogy külön helyet kapnak az emberek szívében azok a programok, amelyek gyerekeket toboroznak.

— A bánáti hittantáborokat minden évben megrendezik, a polgárok várják a gyerekeket, mert ilyenkor egy picit fölpezsdül a falu közösségének az élete, és jó látni, hallani, hogy ennyi gyermek viszi tovább Szaján hírnevét a saját közösségébe, Bánátba. Látom, hogy a jelenlévők jól érzik magukat, és lelkesen jönnek hozzánk. Mi persze mindent megteszünk annak érdekében, hogy ez így legyen. Mindenkit arra buzdítok, hogy jöjjön el hozzánk, jöjjön el a bánáti hittantáborba, és élje át azokat az élményeket, amelyeket ez az összejövetel nyújt.

Az alsósok hittantáborában püspöki szentmisén vehettek részt a gyerekek, és Msgr. Mirko Štefković püspök atya láthatta, mennyire lelkesek a fiatalok.

— Ez egy fontos, hagyományos esemény az egyházmegyében. Az iskolaév elmúltával egy picit már pihentek a gyerekek, és itt a táborban is sok mindent lehet tanulni. Nem nagy tanulmányokról van szó, hanem inkább a tapasztalásról, hogy mi mindannyian az egyház közösségéhez tartozunk, és a közösségnek megtartóereje van. A Ne félj, mert én veled vagyok! üzenetnek főként a kisgyermekek számára van jelentősége. Nagyon fontos, mert rengeteg félelem van az emberi életben, nemcsak, amikor kicsik, hanem később is, de nagyon fontos megtanulni, közösen megtapasztalni azt, hogy a félelmeket a Jóisten mellett könnyebben legyőzzük.

A táborozók körében mindenkinek minden tetszett, a fiatalabbaknak legjobban a számháborús játék, a felsősöknél főleg a sport dominált, de a zenére is nagy hangsúlyt helyeztek. Egy kicsit bele lehetett merülni a lemezlovasok világába, és ezt is sokan élvezték. Az is nagyon pozitív, hogy a fiatalok maguk is rájöttek, hogy a virtuális világon kívül milyen jó megtanulni barátkozni. És éltek is a lehetőséggel.