Tordai Emese egyetemi hallgató: – Egyetemistaként nem tudok rendszeresen hazautazni, de amikor sikerül, az mindig ünnep. Év közben sokszor vendégeskedik nálam valaki a családomból, de karácsonykor kötelezően én megyek haza. Évek óta nem volt már fehér a karácsony, ezért titokban abban bízom, hogy talán most mégis lesz hó addigra. Noha az megnehezítheti a hazajutást, de utána hetekig otthon leszek, és nagyon jó lenne kiélvezni. Nem szégyellem, hogy szinte felnőttként még mindig szívesen szánkózom a bátyámmal. Elmaradhatatlan a közös karácsonyfa-díszítés, ilyenkor is mindig visszafiatalodom egy kicsit, és gyermeki örömmel nézem a tarka fényeket. Templomba szerintem nem megyünk az idén, az az igazság, hogy a világjárvány kitörése óta csak online szentmise-közvetítéseket néztem, és szerintem ezúttal is így lesz, családi körben. Ma már rengeteg élő szentmise-közvetítés követhető, mi is választunk majd egyet, és a tévé előtt imádkozunk. Tudom, hogy hangulatában nem ugyanaz, de most jobb elkerülni a nagy tömegeket. A lényeg, hogy a szeretteim körében lehetek, együtt imádkozhatunk.

Faragó Orsolya egészségügyi nővér: — A szokásos módon készülünk, a mézeskalácsokat megsütöttük, az adventi koszorú az asztalon van, a bejárati ajtón a kopogtató. Az ablakokra is ragasztottunk hópelyheket. A kisfiunk is teljes mértékben részt vett az előkészületekben, ő ragasztgatta fel a hópelyheket, és már a karácsonyfát is feldíszítette. Igaz, egy egész napba telt, de megcsinálta. Azt is megbeszéltük, hogy fonott kalácsot fogunk sütni, de mivel úton van a kistesó, és még az is lehet, hogy éppen az ünnepek idején érkezik meg közénk, meglátjuk, lehetséges lesz-e a konyhai ténykedés.

Marjan Kiš rádiós műsorvezető: — A december megérkeztével az ember már az ünnepek közeledtét is érzi. A családomban is elkezdődik a fejtörés, ki mit adjon ajándékba, mi kerüljön a karácsonyfa alá a legszentebb éjszakán. Valahogy úgy szervezzük a dolgokat, hogy mindenki pontosan olyan ajándékot kapjon, amilyet szeretne, de olyat is, amelyre szüksége van. Az idei év azért is különleges nekünk, mert gazdagabbak lettünk egy családtaggal, a kis Viktorral. Mi, a nagyszülők, már elterveztük, mit ajándékozunk neki, és most a család minden tagjánál ő van a középpontban. Azért is izgulunk, hogy legyen hó, mert a nagynénitől szánkót kap ajándékba a kicsi, és már előre látjuk, milyen aranyos lesz, becsavarva a legalább három puha, meleg pokrócba, a kipirult arcocskájával, a csikorgó hidegben. Természetesen maga az ünnep akkor a legszentebb, legteljesebb számunkra, ha mindannyian együtt lehetünk, a két lányunk, a vejeink és az unokánk. A karácsonyi menüsort is elterveztük: lesz bableves, mákos tészta, túrós tészta, többféle hal, kalács és minden, ami a karácsonyt jelképezi. A vacsora után következik az est legszebb része, amikor mindenki vidám, még táncra is perdülünk néha. Én ilyenkor szeretek elvonulni egy csendes sarokba, és onnan figyelni a többiek örömét, hálát adva mindazért, amim van, és kérve, hogy még nagyon sokáig legyünk így együtt egészségben, boldogságban.