Több mint ötven éve álmodta meg a vallást, az űrutazást és az ember vírusszerű terjedését mélységeiben taglaló, mindennél gigantikusabb világát Frank Herbert. Ennek ellenére még ma is friss és újszerű. A csúcstechnológia elterjedése, a gépek öntudatra ébredésének kérdése, a vallási fanatizmus témái ma talán aktuálisabbak és relevánsabbak, mint valaha. Herbert öt folytatását írta meg a könyvnek, több tízezer évnyi történelemmel bővítve univerzumát, melynek központi eleme Arrakis, a sivatagbolygó. Vagy ahogy az ismert, galaxisszerte befolyásos nemesi családok és a bolygó őslakói, a fremenek hívják: a Dűne.

Képek: imdb.com

A kizárólag itt található fűszermelanzs kiterjeszti a tudatot, elengedhetetlen az űrutazáshoz, és megadja a jövőbe látás képességét. Ez az univerzum legértékesebb kincse: akinél a fűszermonopólium, annál a hatalom. Ebben a világban nem egyszerűen császár, hanem istencsászár uralkodik, a genocídium hatásos eszköz, az ember pedig a porszemnél is apróbb. A jó és a rossz az első háborúk lezárása után szerepet cserél, a hatalom megtartása pedig kegyetlenségbe és pusztításba csap át. Messiásokból átkozottak lesznek, hősökből pedig torz szörnyetegek. A fekete és a fehér már a kezdetektől összemosódik, hogy kirajzolódjon valami, ami megkérdőjelezhetetlenül emberi.

A történet röviden leírva talán nem túl bonyolult, de a regény és a folytatások elolvasása mégis felér egy spirituális revelációval. Évtizedeken át megfilmesíthetetlennek tartották. David Lynch 1984-ben készült verzióját a rendezőmester egyik leggyengébb munkájának tartják, a később született néhány részes tévésorozat pedig éppen a történet lényegét és elképesztő mélységét volt képtelen visszaadni. A Dűne számos későbbi sci-fi-klasszikust inspirált: Ridley Scott Alienje, Robert Zemeckis Kapcsolat című filmje, sőt, még George Lucas Star Wars-trilógiája is Herbert regényéből táplálkozott, nem is keveset.

Tavaly év végén robbant a hír, hogy Dennis Villeneuve leforgatja a saját Dűne-vízióját, mely a legfrissebb hírek szerint két részre osztja majd az első kötet történéseit. Érdekesség, hogy a forgatás jelentős része Budapesten zajlott, és szinte naponta lehetett találkozni a magyar főváros utcáin a Paul Atreidest alakító Timothée Chalamet-vel vagy a Chanit megformáló Zendayával. A Szárnyas fejvadász második részévével Villeneuve bebizonyította, hogy mert tabunak, azaz „szentnek” tartott témákhoz nyúlni, sőt, a film kritikai sikerével talán azt is, hogy A Dűne is a megfelelő kezekbe került. A vizuális élmény egészen biztosan lélegzetelállító lesz — legalábbis ezt ígéri a vezető operatőr, Greg Fraiser.

Annak ellenére, hogy a filmet két epizódra osztották, a bejelentések szerint külön-külön is teljes értékűek lesznek. Ami a színészeket illeti, igazán meggyőző a stáblista: Jason Momoát Duncan Idahoként, Dave Bautistát pedig Rabbanként láthatjuk majd. Gurney Halleck megformálója Josh Brolin, Stilgaré pedig Javier Bardem lesz. Sőt, az új Star Wars-folytatásokból ismert Oscar Isaac, illetve a Csernobilban is kiváló alakítást nyújtó Stellan Skarsgård is a főbb szerepekben látható majd.

A premiert a koronavírus-helyzet miatt egyelőre nem tolták el, a korábbi hivatalos bejelentés szerint közvetlenül karácsony előtt, 2020. december 18-án lesz. Bízunk benne, hogy Villeneuve adaptációja végre méltónak bizonyul a regényekhez, ezáltal pedig azok is megismerkedhetnek majd Frank Herbert Hugo- és Nebula-díjas univerzumával, akik eddig csak hallottak erről a lenyűgöző regénysorozatról.