A Jón-tenger második legnagyobb és Görögország legészakibb szigetére nem nehéz eljutni. Egész évben indulnak menetrend szerinti járatok a légikikötőjébe, a nyári hónapokban pedig különjáratok is viszik a turistákat. Budapestről júliusban már 40-50 eurótól lehet találni repülőjegyet. Korfu hiába van jóval messzebb a legfelkapottabb görög szigetektől, olyan árak vannak a strandokon, az éttermekben és a szupermarketekben, mint a többi szigeten, de a szállások sem olcsóbbak. Aki nem ragaszkodik annyira ahhoz, hogy Korfun aludjon, mégis Görögországban nyaralna néhány napot, annak remek célpont Albánia. Szezonban minden este indulnak menetrend szerinti autóbuszjáratok Belgrádból az Albán Riviéra déli városaiba, Szarandába és Kszamilba. Szarandában a szállás és az élelem is feleannyiba kerül, mint Korfun. Óránként közlekednek kompok és katamaránok Szaranda és Kérkira kikötője között. Így aki szeretne olcsón nyaralni, annak megéri kombinálni e két várost.

Mivel Görögország a schengeni övezet része, ezért a kikötőbe érkezéskor ellenőrzik az útlevelet. Ezután viszont nyakba lehet venni a várost, a környező partszakaszokat, vagy helyi buszokkal elmenni távolabbi strandokra. Az első korfui nap általában Kérkira felfedezéséről szól. A főváros kikötője nincs messze a központtól. Mivel stratégiai fontosságú helyen fekszik az Adriai-tenger bejáratánál, ellenőrzése mindenkor kulcsfontosságú volt. A nagy népek közül csupán a törököknek nem sikerült bevenniük a várost. A szigeten és így a városon is uralkodtak az angolok, olaszok, franciák, görögök és mások. Ez meg is látszik a városképen. Nem mondható sem jellegzetes brit stílusúnak, sem igazi görögnek. De a legszebb építészeti emlékek a Velencei Köztársaság idejéből maradtak fent. Kérkira legrégebbi negyede a XIII–XIV. században épült. A helyiek azóta Campiellónak hívják. Girbegurba, macskaköves, kis utcái, velencei stílusú, néhány emeletes házai a jellegzetes vörös tetővel és öntöttvas korláttal, kicsi, de annál hangulatosabb terei és a melankolikus zene mágnesként vonzzák a történelem szerelmeseit. A városnak különleges atmoszférája és kozmopolita szellemisége van. Itt mindenki jól érzi magát, legyen az helyi lakos vagy vendég. Az elmúlt években rengeteg brit és német nyugdíjas házaspár költözött a városba (vagy csak a téli hónapokat töltik a szigeten), mivel itt a megélhetési költségek lényegesen alacsonyabbak, mint Nyugat-Európában. Ők újabb üde színfoltjai az egyébként is tarka mindennapoknak.

Édenkert a Jón-tengerben

A legtöbb látnivaló a városmagban van. Kellemes időben elég egy nap a felfedezésére, de a nyári forróságban a városnézés mellé a napi programba még egy csobbanás is belefér valamelyik strandon. A központ legszembetűnőbb épülete a Szent Szpiridon-templom. A jellegzetes jón-tengeri stílusban épült templomban őrzik a sziget védőszentjének maradványait. Szent Szpiridon életét csodák sora kísérte. Többször megmentette a várost a pusztulástól. A legenda szerint előbb egy pestisjárványtól, aztán a törököktől, később pedig az éhínségtől. Hamvait évente négyszer körmenetben viszik végig a város utcáin. Az ünnepségek állandó résztvevői a sziget különböző stílusú zenekarai. Ez a négy nap a korfuiak legnagyobb ünnepe. A legtöbb fiút a szigeten Szpiridon vagy Szpirosz névre keresztelik mind a mai napig. A város legfontosabb polgári épülete a királyi palota. A komplexumot a britek építették a kormányzó számára. A gyarmati időszak után a görög királyi család tulajdonába került, később a helyi görögök innen intézték a sziget ügyeit. Az épület ma az Ázsiai Művészeti Múzeumnak ad otthont. A tárlatok felbecsülhetetlen értékű orientális tárgyakat mutatnak be. A múzeum gyűjteményében 15 000 tárgy van, és ez az ország egyetlen ázsiai tematikájú múzeuma. A városi kereskedők számára az 1600-as években hófehér kövekből épített kaszinó hosszú időn át színházként és operaként üzemelt, de volt nemesi kúria és tengerészeti klub is. Ma a városi törvényhozás székel benne.

Egy átlagos nap Kérkirán

A városközpont és a part között terül el Görögország és a Balkán-félsziget legnagyobb parkja. Valamikor csak lordok és ladyk sétálhattak benne, mára a Spianada tér a közösségi élet központjává vált. A tér város felőli oldalán fut a híres Liston árkádsor. Építészetileg a franciák tették ismertté, de az épületek története a britek idejében vált érdekessé, tudniillik csak azok ihattak ezekben az elegáns kávéházakban, akik a(z elit) listán voltak (list on), így ragadt rá ez az elnevezés az épületsorra. A Napóleon idejéből való francia stílusú árkádok alatt ma is éttermek és kávézók vannak, a hűvös park pedig a nyugalom és a kikapcsolódás oázisa. Egyik felén a brit örökség részeként krikettpályát alakítottak ki. Görögországban ez az egyetlen ilyen sportpálya. Az angoloknál maradva Kérkira nevezetességei közül meg kell említeni a királyi lépcsőket is. Ez egy spirális alakú, öntöttvas lépcsősor, mely a központból ereszkedik le a város legszebb strandjára. Ahogy a neve is utal rá, a királyi család tagjai használták korfui nyaralásuk alatt. III. Károly regnáló brit király édesapja, Fülöp edinburgh-i herceg is Korfun született. A Faliraki parton sokáig csak a nemesek élvezhették a korfui dolce vitát. Ma szabadstrand, és a város egyik legtöbbet fényképezett helye.

Kumkvatlikőrök

A környéket két erőd védte a város két legmagasabb sziklájának tetejéről. A régebbi vár több mint ötszáz éves. Gyakran átépítették, megerősítették és hozzáépítettek. Az idők folyamán védőárkot is ástak köré, mely néhol 15 méter mély és 40 m széles. Ma ezeken a vizeken jachtok ringanak. Egy fahídon lehetett bejutni az erődbe, ma már kőhíd vezet be. A megerősített várat évszázadokon át senki sem tudta bevenni. A várfalakon belül van egy világítótorony, egy óratorony és egy hatalmas feszület. Ez a város kilátója. Páramentes időben látszanak az albán partok. A város másik erődje a törökök megállítására épült. Kétezer házat és templomokat bontottak le, hogy elegendő mennyiségű téglához és kőhöz jussanak. A vár ma használaton kívül van, de innen nyílik a legszebb kilátás a városra.

Szaranda–Kérkira járat

Kérkirában keveredik a görög vendégszeretet az európai történelmi örökséggel. A velencei építészet, a francia elegancia, az angolparkok és a görögök lezsersége tette a várost ilyen tarkává. A korfuiak mindig alkalmazkodtak a kor kihívásaihoz, és minden megszállójuktól tanultak valami újat: az olaszoktól lazaságot, a franciáktól stílusosságot, az angoloktól vaskezűséget. A világ is felismerte Kérkira értékét, hiszen világörökségi védelem alá helyezte. Ez egy valódi édenkert a Jón-tengerben.