home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
„Keresztyén mivoltunk ebből a két dologból áll: hitből és szeretetből”
Fehér Márta
2019.11.12.
LXXIV. évf. 45. szám
„Keresztyén mivoltunk ebből a két dologból áll: hitből és szeretetből”

Október 31-e a reformáció napja. 502 évvel ezelőtt, 1517-ben ezen a napon függesztette ki Luther Márton 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. A keresztyén egyház ettől a történelmi mozzanattól számolja a reformáció kezdetét.

Martin Luther (magyarosan: Luther Márton) 1483. november 10-én született Eislebenben (ma: Lutherstadt Eisleben). Jogásznak tanult, de amikor csodálatos módon megmenekült egy viharból, szerzetesnek állt. 1507-ben szentelték Ágoston-rendi pappá, megtanult ógörögül és héberül, tanulmányozta az egyházatyákat, majd a hittudomány doktora lett. Bár követte rendje előírásait, egy idő után kétségei támadtak, egyre inkább úgy látta: az egyház eltávolodott a Biblia normáitól, a búcsúcédulás üzletelés, a pénzért való, gépies feloldozás taszította. Luther 1517. október 31-én a wittenbergi vártemplom kapujára szögelte ki a római egyház működésének ellentmondásait összefoglaló 95 pontját, ezt tekintjük a reformáció kezdetének. Pontjait elküldte feletteseinek is, német fordításuk pedig az év végéig nyomtatásban is megjelent — olvasható a Cultura kulturális magazinban (Cultura.hu).

 

Tézisek

Luther Márton, a szász választófejedelemség bibliamagyarázó professzora, német Ágoston-rendi szerzetes a téziseit a katolikus egyház megreformálása érdekében tette közzé. Luther téziseiben elutasította a búcsúcédulák árusítását, elítélte a búcsú gyakorlatát, illetve a búcsúval való visszaéléseket, bírálta a bűnök pénzzel való megváltását. Luthert a pápa kiátkozta és kiközösítette.

Nézetei hosszas harcok árán utat törtek, és az általa vezetett új irányzat lett az evangélikus, míg a nála is radikálisabb Kálvin János genfi reformátor vezette irányzat a református vallás alapja.

 

Búcsúcédula-árusítás? Mi az?

A wittenbergi 95 pont kifüggesztésének legfőbb előzménye az 1516-ban kezdődő búcsúcédula-árusítás volt, melyet a Luther által később bírált Johannes Tetzel dominikánus szerzetes és társai a Szent Péter-székesegyház újjáépítése, valamint — nem hivatalosan — Albert mainzi érsek adósságainak lefaragása érdekében indítottak. A búcsúcédulák osztogatása a XVI. század elejére már a háborúk és a fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserébe igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. „Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik” — mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt.

Luther nem akart élete során új egyházat alapítani, szerinte az egyház egy és oszthatatlan, hiszen Jézus Krisztus teste. De ezt írta: „Az egyháznak szüksége van a reformációra. Ez azonban nem lehet egyetlen ember dolga, sem a pápáé, sem a bíborosoké — ezt az utolsó zsinat már bebizonyította —, hanem az egész földkerekségé, sőt egyedül Istené.”

 

Filmajánló: Luther (német életrajzi dráma)

Az alkotás Martin Luthernek, a XVI. századi keresztény reformáció vezéralakjának az életrajza, aki új utakat nyitott a hit felfedezésében. A történet a szerzetesi fogadalomtétellel kezdődik, és végigkíséri Luther belső küzdelmét a felszentelés utáni vágy, valamint az egyházi hierarchiában uralkodó korrupció és képmutatás keltette egyre növekvő iszonyodás összeegyeztetése érdekében. Végül is eretnekséggel vádolják, szembe kell néznie az éppen hatalmon levő bíborosokkal és hercegekkel, miközben arra buzdítja őket, hogy tegyék elérhetővé a Szentírást az egyszerű hívők számára, valamint az igazságosság és a becsületesség útján vezessék az egyházat a hit felé — írja a Port.hu.

Tekintse meg  2003-ban készült, 119 perces teljes film magyarul:
 


 

 

Könyvajánló: Vajdasági protestáns kataszter

Vajdasági protestáns kataszter címmel jelent meg egy hiánypótló, lenyűgözően érdekes kiadvány 2016-ban a Milko Egyesület kiadásában, Tómó Margaréta szerkesztésében, a Reformáció Emlékbizottsága megbízásából, a magyarországi Emberi Erőforrás Támogatáskezelő támogatásával, Móricz Árpád, Bányai Béla László, Orosz Attila, Marton Károly, Csányi Erzsébet, Halász Béla, Szilágyi Zoltán, Halász Dániel, Beszédes Mária és Kiss Nándor lelkészek szakmai segítségnyújtásával. A vajdasági kiadvány bemutatja a délvidéki lutheránus és református egyházakat, azok gyülekezeteit. A történelmi áttekintés mellett a jelen állapotot kívánja feltérképezni az érdeklődőknek.

„A történelmi Magyarország déli vidékein korán és gyorsan kezdtek terjedni a reformáció eszméi. Először a bogumilok jártak ezen a vidéken, majd a valdensek, később pedig a husziták. Ez utóbbiak különösen a szerémségi Kamoncon időztek el hosszasan, ahol Pécsi Tamás és Újlaki Bálint papok lefordították a Szentírást magyar nyelvre. Ez volt az első magyar nyelvű fordítás, ami egyébként Huszita Biblia néven került köztudatba.

A törökök idején a Duna–Tisza vidéke teljesen elnéptelenedett, majd a 18. században népesült be újra, amikor II. József türelmi ren megszületett. Az új telepesek zömében protestánsok, reformátusok voltak. Ma a legnépesebb református gyülekezetek Bácskossuthfalva, Bácsfeketehegy, Pacsér és Piros településeken találhatók. […] Jugoszlávia széthullott, a délvidéki reformátusság és evangélikusság pedig minden eddiginél nagyobb mértékben szétszóródott. A gyülekezetek nagy hányada Szerbia területén maradt. Így született meg az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház Szerbiában (Vajdaságban), a Protestáns Református Keresztyén Egyház és a Református Keresztyén Egyház. […] A 2002-es becslések szerint a Vajdaságban élő magyarok nem egész 6 százaléka protestáns, mintegy 15 ezren reformátusok, 10 ezren pedig evangélikusok” — olvasható a Vajdasági protestáns kataszter című kiadványban, mely a Minerva Könyvképző első könyve.


A nyitóképen Luther Márton (Id. Lucas Cranach, Wikimedia.org)

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..