Tari László helytörténet kutató szerint a keresztfelújítások sorában ez a mostani azért jelentős, mert az egyetlen, melynek különleges történelmi háttere és kötődése van. Ezen a helyen állítottak ugyanis először fakeresztet a vidékre visszatelepedett magyar katolikus lakosok a XVIII. század második felében. A győzedelmes zentai csata után több mint ötven évig szinte lakatlan volt a Tisza mente. Mária Terézia császárnő a volt szerb Tiszai határőr-vidékből 1751-ben létrehozta a Tiszai Korona-kerületet és elrendelte a benépesítést katolikus lakossággal. A katolikus egyház 1755-ben szerveződött újra Zentán.

Csipak Viktor felvételei

Az első útmenti, fából készült kereszt felállítása 1755 és 1771 között történhetett, amelyet már dokumentál az első katonai felmérés térképe 1783-ból a város nyugati bejáratánál. Ez a fakereszt egy évszázadon keresztül állt, és bizonyára az idő is kikezdte, mert 1854 júniusában Osgyáni László, aki két alkalommal is volt városi főbíró, 1831–32, illetve 1844–45 között, és éppen innen kezdődtek a földbirtokai, új fakeresztet állított. Félköríves bádogfedője volt, és nem messze állt az a Körkálvária, amelyet az 1880-as évek elején elbontottak és áthelyeztek a Felsővárosi temetőbe, ahol napjainkban is látható. A helyére Osgyáni László ezúttal kőkeresztet állított 1883-ban, a fakeresztet pedig eltávolították. A kőkereszt az évek múlásával súlyosan megrongálódott, és a helyszín sem volt a legmegfelelőbb, hiszen itt később benzinkutat létesítettek.     

Rácz Szabó István, a Jézus Szíve templom koordinátora elmondta, a kereszt sorsának viszontagságai most véget értek, a felújítását dr. Gulyás Gizella, a Boros Gyevi család, Zenta község önkormányzata és a zentai katolikus hívek támogatták. A munkálatokat Posztós Attila kőfaragó és Hanák Zoltán kovácsmester végezte el.

Ft. Nagy József atya a jelentőségéről kiemelte, ez egy úgynevezett vendégfogadó kereszt volt, és azt jelezte, hogy a település, ahova érkezik az utazó, keresztény és katolikus. Hozzátette, ezen a vidéken az utak mentén sok kereszt van, mert az reménységet jelent. Nem csak most küzdelmes az élet, hanem régebben is az volt, és az embereknek szükségük van a reményre, ami abból is látszik, hogy milyen sokan összejöttek vasárnap délután a felújított Osgyáni-keresztnek a felszentelésére.

Az eseményen jelen volt Czegledi Rudolf, Zenta község polgármestere, és Homolya Ákos, az önkormányzat civil szervezetekkel és városrendezéssel megbízott tanácstagja is. Tari László egészségügyi okok miatt nem tudott eljönni, ismertetőjét Rácz Szabó István olvasta fel. Közreműködött a zentai Musica Sacra vegyeskar.