- A parlament idei munkájával kapcsolatban kiemelhető, hogy mintegy háromszáz jogszabályt fogadott el az év folyamán. Ezek között voltak olyanok is, amelyek a vajdasági magyarság szempontjából igen nagy jelentőségűek. Az egyik ilyen a közjegyzőségről szóló törvény, mely a mi módosítási indí...
- A parlament idei munkájával kapcsolatban kiemelhető, hogy mintegy háromszáz jogszabályt fogadott el az év folyamán. Ezek között voltak olyanok is, amelyek a vajdasági magyarság szempontjából igen nagy jelentőségűek. Az egyik ilyen a közjegyzőségről szóló törvény, mely a mi módosítási indítványunk elfogadásának eredményeképp lehetővé teszi, hogy a közjegyzői okiratok magyar nyelven is elkészülhessenek. Ez fontos lépés az egyenrangú hivatalos nyelv használatára való jog érvényesítésében. Ide tartozik még az új gazdasági társaságokról szóló törvény is, mely azonfelül, hogy átalakítja és az európai uniós joganyaggal összhangba hozza a cégtörvény rendelkezéseit, tartalmaz egy olyan megoldást (szintén a mi módosítási indítványunknak köszönhetően) is, amely révén ezentúl a cégek nevét magyar nyelven is be lehet jegyezni. A törvényjavaslat eredeti változata egyébként ezt a megoldást nem tartalmazta. Ezek mellett a törvények mellett mindenképpen kiemelhető a vagyon-visszaszármaztatásról és a rehabilitációról szóló törvény, hiszen ez a két jogszabály keltette fel a legnagyobb figyelmet. Több hónapon át tartó csatározások után december 5-én olyan megoldás született, amely a kollektív bűnösség elvét kiiktatta a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból. Amikor augusztus elején az említett törvény tervezete napvilágot látott, akkor mi világosan elmondtuk, hogy nem támogathatunk olyan törvényt, amelyben megoldásként az szerepel, hogy a vagyon-visszaszármaztatás folyamatából kizárják az úgynevezett ''megszálló erők”-ben szolgálatot teljesítő személyeket és az örököseiket. Mi ezt a kollektív bűnösség elve újbóli megerősítésének tartottuk. Sajnos az ősz folyamán a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a Liberális Demokrata Párt tagjai versengtek egymással a hamis antifasizmust illetően, amikor azt állították, hogy mi azt szeretnénk, ha a fasiszták visszakapnák a vagyonukat. Természetesen szó sem volt ilyesmiről, hiszen mi csupán azt szerettük volna, hogy csak az olyan személyek kerüljenek kizárásra a vagyon-visszaszármaztatási folyamatból, akikről az állam be tudja bizonyítani, hogy a II. világháború idején háborús bűncselekményeket követtek el, vagy azok elkövetésében segédkeztek. Boris Tadić sajnos a törvényt gondolkodás nélkül aláírta, de mi ezután az alkotmánybírósághoz fordultunk, és a rehabilitálási törvény kapcsán sikerült a kérdéseket rendezni, és a végeredmény az lett, ami a mi kiindulási pontunk volt. Ehhez kapcsolódik még az hír, hogy most van folyamatban a jogsegély-szolgálat megszervezése, és január második felében el is kezdődik e téren a munka. Így felkészülten várhatja a vajdasági magyarság a vagyon-visszaszármaztatási törvény alkalmazásának kezdetét. Emellett még két további törvényt vagy törvénymódosítást szeretnék kiemelni. Az egyik az oktatási kerettörvény módosítása, amellyel összhangba hoztuk az oktatási törvényt a nemzeti tanácsokról szóló törvénnyel. Ennek köszönhetően megszűnt az oktatásban meglévő hatásköröket érintő kettőség. Tulajdonképpen ennek eredménye az, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megnyerte az összes közigazgatási pert. A másik pedig a rendőrségi törvény módosítása, amely azért fontos, mert kikerült az a diszkriminatív döntés a törvényből, hogy kettős állampolgár nem lehet rendőr. A legújabb hír pedig az, hogy a költségvetés módosítására benyújtott indítványunkat elfogadta a kormány. Ennek a módosítási indítványnak az a lényege , hogy tízmillió dinárral fog rendelkezni a szerb-magyar akadémiai vegyes bizottságnak a szerbiai tagozata, mely bizottság a II. világháború idejében és az azt követő időszakban elkövetett atrocitásokat, háborús bűnöket tudományos alapon vizsgálja. Miután pedig a bizottság befejezi a munkáját, a szerb és a magyar parlament közösen mondhatja ki a kollektív bűnösség elvének az eltörlését.