Az 1568-as tordai országgyűlés határozata nem megváltani akarta a világot, hanem élhetővé tenni, és egy nagyon konkrét társadalmi helyzetre adott helyes választ, egy olyan Erdélyre, amelyben különböző felekezetek éltek egymás mellett - hangoztatta Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kedden este Kolozsváron a vallásszabadság napja alkalmából megtartott ünnepi istentiszteleten.
Az erdélyi város belvárosi unitárius templomában tartott ünnepi alkalmon az erdélyi országgyűlés 1568. január 13-án Tordán hozott határozatára emlékeztek, amely Európában elsőként rögzítette törvényben a lelkiismereti és a vallásszabadsághoz való jogot.
Fotó: MTI/Kiss Gábor
Kelemen Hunor ünnepi beszédében rámutatott: a tordai ediktum „szembenézett azzal, hogy az Istenbe vetett hit közös, de formája változó", és hogy ezt nem lehet hatalmi eszközökkel irányítani, és nem is kell.
Hangsúlyozta: a tordai országgyűlés bátor politikai döntés hozott, mert korlátot szabott a hatalomnak. Kimondta, hogy van egy tér, ahova az államnak nem kell belépnie.
„Mert ahol a hitet az állami hatalom gyakorlásának eszközévé teszik, ott előbb-utóbb minden mást is azzá tesznek. És ahol a lelkiismeret szabadsága sérül, ott a közösség körül lassan elfogy a levegő" - jelentette ki.
Hozzátette: a különbözőség nem szüntethető meg anélkül, hogy magát az együttélést ne rombolná le, a szabadság mindig mások jelenlétében nyer értelmet, csak akkor létezik, ha a másik szabadságát is elismeri.
Kelemen Hunor párhuzamot vont a tordai ediktum és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata között, kijelentve: „a megfogalmazás változik, az alapállítás nem: a szabadság ott kezdődik, ahol az emberi méltóság érinthetetlen".
Forrás: MTI
