Na meg a múltkor is, az a piros sapkás suhanc a második emeletről megkérdezte, segítsen-e felvinni a szatyrot a néninek… Még mit nem, aztán majd lesi, hogy pénzt kapjon a segítségéért, hogyisne… Meg az a pár is, amelyik nemrég költözött ide. Van az a kis kutyájuk, minek hozták azt is ide, ahelyett, hogy örökbe fogadnának egy gyereket. Biztos nem akar szülni a nő, félti az alakját, jobb, ha nem is szül az ilyen magának való. És az a vénember innen a szomszéd lakásból? Úgy vigyorog mindenkire, mintha vállfát dugtak volna a szájába, és lám, mindig azt mondják rá, hogy milyen jó a humora, meg milyen kedves, csak azért, mert cukorkát ad a gyerekeknek, ha segítenek neki levinni a szemetet…

Különben is, karácsony van, ilyenkor kellene valóban csendben maradni, nem mindenkinek van hangulata ezekhez az unalomig ismételt dalokhoz. Némelyik lakás ablaka lentről olyan, mint valami csiricsáré kínai üzlet kirakata… Aztán mintha versenyeznének egymással, hogy kinek van több rokona, egymásnak adják a kilincset, egyik vendég jön a másik után karácsonyozni, csapják itt a zajt feleslegesen… Bezzeg Kovács nénihez nem jön senki, évek óta egy rokon sem zavarja feleslegesen, sem az ünnepekkor, sem máskor.

Ki csönget? Szenteste van, ilyenkor senki sem vágyik látogatókra. A piros sapkás suhanc áll az ajtóban, kis fenyőfa a kezében, feldíszítve. Azt mondja, Kovács néninek hozta, ajándékba. A házbeli gyerekek állnak mögötte, énekelnek. Valahogy nem is hangzik annyira rosszul. Az a kutyás pár is itt van. A fiatalasszony mosolyog, mintha teltebb volna az arca, és lám, a hasa is kerekebb. A hatodik hónapban van, ezt a férje mondja, és elnézést kérnek, ha a baba sírása majd néha megzavarja a Kovács nénit, de ha akarja, sokszor lejöhet majd látogatóba… És még a szomszéd lakásból az öregember is itt toporog, egy szál virággal jött, mit akar ez, talán csak nem udvarolni? Azzal ugyan nem megy semmire, habár a mosolya valóban elég megnyerő…

És ahogy a karácsony estéjén összegyűlt, kis csoporton végignéz, már Kovács néni szemében is ott bujkálnak az önzetlenül adott, tiszta szeretet szülte boldogság apró szikrái, kitörni készen, Krisztus születésének áldott éjszakáján…