A választások győztese a CDU/ CSU lehet, a szavazatok 28,5%-val, második helyen az AfD (20%), harmadik az SPD (16,5%), a Zöldek negyedikek (12%), a Linke 9%- al, illetve az FDP és a BSW 5%-on, a parlamenti küszöb árnyékában.

Miután novemberben a német kancellár, Olaf Scholz menesztette Christian Lindner pénzügyminisztert tisztségéből, felbomlott a német koalíciós kormány. Az SPD-Grüne koalíciónak pedig decemberben pedig bizalmatlanságot szavazott a Bundestag, így előrehozott parlamenti választásokat kellett kiírni Németországban. A folyamatos feszültségek közepette, melyeket a magdeburgi autós merénylet óta folyamatosan csak fokoz a biztonsági és a migrációs kérdés, illetve a választók által agresszív, óriási médianyomásként jellemzett választásokon a németek előreláthatóan nagyobb része vett részt. 2021-ben 76,6% volt a részvételi arány. Már kora délután látható volt, hogy nagyobb részvételi arányról lehet szó, hiszen 2021-ben a szavazók 36,5%-a járult az urnák elé 14 óráig. Az idei választásokon ez 52% volt az első hat óra alatt. A közvéleménykutatások arra is rámutattak, hogy a választási preferenciát nem csak az életkor, hanem a territoriális elhelyezkedés is meghatározta. Ez alapján újabb törésekre mutathatunk rá a német társadalomban. A felmérések alapján a németek négy ötöde véli úgy, hogy rosszabbul él, mint négy éve, emellett a választók mindössze 11%-a gondolja úgy, hogy az új kormány alatt jobbra fordulhat az élet az országban.

A kampányt a politikai pártok programjának változása, illetve a társadalmi ellentétek kiteljesedésével lehetne a legjobban leírni. Az Zöldek a klímaváltozás helyett leginkább az oktatásra összpontosítottak, a CDU/CSU pártszövetségre pedig a regionalista különbségek eltörlése, a pártvezetők között kialakított jó hangulat volt jellemző. Az AfD egyre hangosabban követelte a migrációs kérdés megoldását, az FDP a taktikus hozzáállást – mely abban is megmutatkozott, hogy maguk hagyták el a koalíciós kormányt – a jelek szerint nem a legjobban használta ki, hisz pont a parlamenti küszöbön áll.

Míg az AfD és a Linke a négyéves eredményeikhez képest duplázták szavazataik számát, addig az SPD 1890 óta a legrosszabb eredményét érte el, Olaf Scholtz pedig az SPD legrövidebb ideig kormányzó kancellárja lett. Az SPD elkeseredésére a párton belüli helyzet is rámutatott. A párt eredményvárójára ugyanis a körülbelül 7000 meghívott vendég közül mindössze körülbelül 4000 jöttek el. Történelmi siker lehet a BSW eredménye is, hiszen mindössze egy éve jött létre, s az első újonnan alakult párt lehet a német történelemben, mely az első választásukon elég szavazatott szerzett a Bundestagba való jutáshoz.

A legnagyobb kérdés az marad, mely pártok fogják alakítani a következő koalíciós kormányt, illetve, hogy a kisebb pártok milyen szerepet fognak betölteni a német politikai életben, illetve a szövetségi parlamentben. Továbbá pontos eredmény szükséges ahhoz, hogy megtudhassuk a BSW-nek, illetve az FDP-nek sikerült-e bejutni a szövetségi parlamentbe.

A német választók két listára szavazhatnak, ezek közül az egyiken az egyéni képviselőkre, míg a másikon a pártok listájára. Ezek eredményei alapján alakul ki a Bundestag végleges, 630 fős összetétele.