home 2026. április 12., Gyula napja
Online előfizetés
Kalandozás a szimbólumok világában
Tóth Lívia
2025.08.04.
LXXX. évf. 31. szám
Kalandozás a szimbólumok világában

Tiszaszentmiklóson a település nevét viselő magyar kultúrkör szervezésében megtartották a 31. Kézművestábort. Az ötnapos eseményen 30 gyermek vett részt, akik közül a legfiatalabb négy, a legidősebb tizennégy éves volt. A jelentkezők nemcsak a faluban lakók közül kerültek ki, hanem Csókáról, Padéról, Adáról, Tóthfaluból, Újvidékről, a magyarországi Kerekegyházáról érkeztek, egy kislány pedig Spanyolországból látogatott haza a nyári szünidőben a nagyszüleihez.

Az egykori nemezelőtábor az évek, sőt, az évtizedek során folyamatosan alakult és változott a kor követelményei, illetve az érdeklődők igényei alapján. Az idén például először volt az ottalvós, sátorozós helyett bejárós, a program mindennap reggel 8-tól este 8-ig tartott.

Mint Csizmadia Berák Benitta, a fő szervezők egyike mondta, az okostelefonok és a mesterséges intelligencia korában kihívás egy-egy előadónak olyan foglalkozást vezetni, amely nemcsak leköti, hanem alkotásra is készteti a gyerekeket. Az értékelése szerint a táborban sikerrel jártak, olyan lelkes társaság gyűlt ugyanis össze, amelynek a tagjai szívesen vettek részt minden kézművesmunkában, ügyességi és csapatjátékban.

A háromfős szervezőgárda másik két tagja Csizmadia Molly és Juhász Norbert volt, a főzést, a konyhai munkákat és minden más teendőt pedig még legalább tíz segítő látta el. Tóth Erika óvónő, Csipak Edit, Belec Natália, Porvan Melinda és Dienes Brigitta ugyancsak kivette a részét a foglalkozásokból és a játékokból. Gyólay Karolina irodalmi kalandozásra hívta a jelenlévőket, mely során közösen verset is írtak a táborról, Csizmadia Gábor pedig a tűzvédelemmel és a tábortűz gyújtásával kapcsolatos tudnivalókat osztott meg.

Az idei program vezértémája a szimbólumok világa volt. Az első napon a természeti, a második napon az állatszimbólumokat vették sorra, majd következtek a népi motívumok és a mágikus szimbólumok, aztán a mitológiai és a képzeletbeli szimbólumok, hogy végül mindenki megfogalmazza és lerajzolja a saját szimbólumát. Az utóbbinál a kreativitás mellett az önismeret is kifejezésre jutott — magyarázta Molly. Emellett a néphagyományok és az újrahasznosítás is fontos szerepet kapott. A kézműves-foglalkozások során a gyerekek egyebek között rajzoltak, festettek, varrtak, nemezeltek, batikoltak, gyertyát öntöttek, üveget festettek, mécseseket, állatmaszkokat, nyakláncokat készítettek…

Reperger Miklós, a Tiszaszentmiklós Magyar Kultúrkör elnöke örömének és büszkeségének adott hangot, hogy a tábor már több mint három évtizede létezik. 

A zárónapra az alkotásokból kiállítás készült, a szülőknek és a vendégeknek pedig szórakoztató műsort állítottak össze, melyben a gyerekek énekeltek, verset mondtak, táncoltak, kis jeleneteket adtak elő. Végül mindenki megkóstolta a helyben sütött finom kürtőskalácsot.

A 31. tiszaszentmiklósi Kézművestábort a Bethlen Gábor Alap, Vajdaság Autonóm Tartomány titkárságai és Csóka Község Önkormányzata támogatta. 

A szerző és a Kézművestábor felvételei

Fényképezte: Tóth Lívia

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..