Tiszaszentmiklóson a település nevét viselő magyar kultúrkör szervezésében megtartották a 31. Kézművestábort. Az ötnapos eseményen 30 gyermek vett részt, akik közül a legfiatalabb négy, a legidősebb tizennégy éves volt. A jelentkezők nemcsak a faluban lakók közül kerültek ki, hanem Csókáról, Padéról, Adáról, Tóthfaluból, Újvidékről, a magyarországi Kerekegyházáról érkeztek, egy kislány pedig Spanyolországból látogatott haza a nyári szünidőben a nagyszüleihez.
Az egykori nemezelőtábor az évek, sőt, az évtizedek során folyamatosan alakult és változott a kor követelményei, illetve az érdeklődők igényei alapján. Az idén például először volt az ottalvós, sátorozós helyett bejárós, a program mindennap reggel 8-tól este 8-ig tartott.
Mint Csizmadia Berák Benitta, a fő szervezők egyike mondta, az okostelefonok és a mesterséges intelligencia korában kihívás egy-egy előadónak olyan foglalkozást vezetni, amely nemcsak leköti, hanem alkotásra is készteti a gyerekeket. Az értékelése szerint a táborban sikerrel jártak, olyan lelkes társaság gyűlt ugyanis össze, amelynek a tagjai szívesen vettek részt minden kézművesmunkában, ügyességi és csapatjátékban.
![]()
A háromfős szervezőgárda másik két tagja Csizmadia Molly és Juhász Norbert volt, a főzést, a konyhai munkákat és minden más teendőt pedig még legalább tíz segítő látta el. Tóth Erika óvónő, Csipak Edit, Belec Natália, Porvan Melinda és Dienes Brigitta ugyancsak kivette a részét a foglalkozásokból és a játékokból. Gyólay Karolina irodalmi kalandozásra hívta a jelenlévőket, mely során közösen verset is írtak a táborról, Csizmadia Gábor pedig a tűzvédelemmel és a tábortűz gyújtásával kapcsolatos tudnivalókat osztott meg.
Az idei program vezértémája a szimbólumok világa volt. Az első napon a természeti, a második napon az állatszimbólumokat vették sorra, majd következtek a népi motívumok és a mágikus szimbólumok, aztán a mitológiai és a képzeletbeli szimbólumok, hogy végül mindenki megfogalmazza és lerajzolja a saját szimbólumát. Az utóbbinál a kreativitás mellett az önismeret is kifejezésre jutott — magyarázta Molly. Emellett a néphagyományok és az újrahasznosítás is fontos szerepet kapott. A kézműves-foglalkozások során a gyerekek egyebek között rajzoltak, festettek, varrtak, nemezeltek, batikoltak, gyertyát öntöttek, üveget festettek, mécseseket, állatmaszkokat, nyakláncokat készítettek…
![]()
Reperger Miklós, a Tiszaszentmiklós Magyar Kultúrkör elnöke örömének és büszkeségének adott hangot, hogy a tábor már több mint három évtizede létezik.
A zárónapra az alkotásokból kiállítás készült, a szülőknek és a vendégeknek pedig szórakoztató műsort állítottak össze, melyben a gyerekek énekeltek, verset mondtak, táncoltak, kis jeleneteket adtak elő. Végül mindenki megkóstolta a helyben sütött finom kürtőskalácsot.
A 31. tiszaszentmiklósi Kézművestábort a Bethlen Gábor Alap, Vajdaság Autonóm Tartomány titkárságai és Csóka Község Önkormányzata támogatta.
A szerző és a Kézművestábor felvételei
Fényképezte: Tóth Lívia