Mindenkor segítő Szűz Mária ünnepe

A különböző elnevezések ugyanazt a szakrális tartalmat jelentik: Mária nevének mint a Keresztények Segítsége megszólításának változatai. Mindegyik név Máriának a török elleni harcokban (1571-be Lepanto, 1683. szeptember 12-én Bécs, 1686-ban Buda) megtapasztalt segítségére utalt, idővel azonban a minden rászorulón és háborúban, bajban, betegségben, járványok idején és éhínségben segítő Istenanya megszólítása lett.

„Most segíts meg, Mária, / ó irgalmas Szűzanya. / Keservét a búnak-bajnak / eloszlatni van hatalmad. / Hol ember már nem segíthet, / a Te erőd nem törik meg. / Hő imáid gyermekidnek, nem, / Te soha nem veted meg. / Hol a szükség kínja nagy, / mutasd meg, hogy anya vagy. / Most segíts meg, Mária, / ó, irgalmas Szűzanya” (népi imádság).

A jellegzetes kegyképtípus a Mariahilf-ábrázolás, melynek eredetije Innsbruckban található. Ennek egyik másolata került Passauba, ez utóbbié pedig — a fentebb már említett 1683. szeptember 12-ei bécsi győzelem után Bécsbe, az I. Lipót császár (1657—1705) által felépíttetett Mariahilf-templomba. A passaui kegykép a győzelem szakrális szimbólumává vált. Magyarországon elsősorban a kapucinosok révén terjedt el jelenléte.

(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 296. oldal)

Óbuda — Kövi Mária — 2021. augusztus 14.

...

Szent László király ünnepe

Invokáció: „Dicsérjük az Istent nagy szentjében, / kit Árpádháza szűlt vala régen, / hogy legyen a magyar pártfogója / ki minden inségben őt megója. / Oh szent László, légy hozzánk jó, / légy értünk Istennél közbenjáró.”

Szent László 1040 körül született Lengyelországban Árpád-házi I. Béla király fiaként. Lánya Szent Piroska, aki Iréne néven bizánci császárnéként a keleti egyház egyik legtiszteltebb szentje. László bátyjának, I. Gézának a halála után, 1077-ben lépett trónra, de a mogyoródi csata (1074) után a lázadó Salamonra való tekintettel nem koronáztatta meg magát, a királyi jelvényeket maga előtt vitette. Meghódította Horvátországot és Szlavóniát, harcolt a kun és a besenyő betörések ellen, megerősítette a végeket, Erdélyt véglegesen az országhoz csatolta, kiépítette a vármegyerendszert, újjászervezte az igazságszolgáltatást. Birtokokat adományozott a székesegyházaknak, kolostoroknak, templomépítésekbe kezdett, megalapította a váradi és a zágrábi püspökséget. 1083-ban szentté avattatta István királyt, Imre herceget, Gellért püspököt, Zoerard és Benedek remetéket. 1095. július 29-én halt meg. Az általa alapított somogyvári apátságban, majd Váradon temették el. 1192-ben III. Béla király emeltette oltárra.

Invokáció: „Ilyen szent életét szent halál követte, / s midőn testét népe Várad felé vitte, / alvók oldalától szekere magától / elsietett előre a rendelt temetőre.”

A régi magyarok a magyar szentek közül legjobban a mélyen vallásos és kiváló hadvezér Szent László királyt szerették és tisztelték. Ő lett a középkori lovagi eszményt legteljesebben megtestesítő uralkodó: a kereszténységet és a hazát védő, nemes lelkű, harcos szent. Lovagi kiválóságát bizonyítja, hogy az európai fejedelmek őt választották meg az első jeruzsálemi keresztes hadjárat vezéréül. Már életében a szentség hírében állt. Kultusz- és zarándokhellyé vált váradi sírjánál számos csodás gyógyulás történt. Az itt tartott tüzesvas-próbák jegyzőkönyve fontos nyelvemlékünk, a Váradi regestrum. A székesegyházban őrizték kétélű csatabárdját és harcba szólító ezüstkürtjét. A székesegyház előtt állt híres lovas szobra, a Kolozsvári testvérek alkotása (1360—1365). Legendás élettörténetét templomi falfestmények örökítették meg. Szent László imádságainak erejét számos eredetlegenda is példázza: az üldözői előtt a szikla meghasad (Tordai-hasadék), imájára víz fakad a sziklából (Mátraverebély-Szentkút), az ellenség elé dobott pénzdarabjai kővé váltak (Szent László pénze), nyíllal átlőtt füve pedig gyógyír a pestis ellen (Szent László füve). „Szűz Máriának választott vitéze” kardján Mária-tisztelete jeleként rózsafüzér függött. Erdély patrónusa, a kovácsok és a határőrök védőszentje.

A virágzó kultuszának a vallási türelmetlenségben feltüzelt emberek vandalizmusa (1565-ben összetörték márványkoporsóját, csontjait szétszórták) és a török hódítás vetett véget (1660). Leghíresebb megmaradt emléke a Győrben őrzött hermája, fejereklye.

(Külső hivatkozás: Rózsadombi imádságoskönyv. Budapest, 2019, 294. oldal)

Idehaza, Vajdaságban Szent László király Fejértelep és Gombos templomának, valamint Zenta kórházkápolnájának a védőszentje. Ünnepi fényképválogatásunk ezúttal is a Kárpát-medence magyarlakta vidékein készült fénybe írt lenyomatokból készült.

Nagyvárad — 2008. augusztus 8.

Fejértelep — 2012. június 27.

Fejértelep — 2012. június 27.

Gyulafehérvár — 2014. augusztus 6.

Budapest, Hősök tere — 2010. július 15.

Módos — 2016. július 25.

Pécs — 2016. augusztus 11.

Ürményháza — 2020. november 14.

Budapest, bazilika — 2021. augusztus 11.

Budapest — 2021. november 9.

Szeged — 2015. június 8.

Budapest — 2022. június 1.

Mórahalom — 2019. augusztus 17.