A VMSZ a közösség akarata szerint politizál

— Mi, vajdasági magyarok minden évben Vajdaság-szerte megemlékezünk államalapító királyunkról, ünneplésünk alapját a szentmise jelenti, tiszteletünket pedig azzal fejezzük ki, hogy jövőt építünk a szülőföldünkön, éppen úgy, ahogyan azt államalapító királyunk tervezte, amikor letelepedett az itt élők közé: együttműködésben, magunkból és lehetőség szerint a velünk együtt élőkből is a legtöbbet, a legjobbat kihozva — hangoztatta ünnepi beszédében Palicson Pásztor István, a VMSZ elnöke, miután méltatta Szent István történelmi jelentőségét.

Mint mondta, voltak nehéz Szent István-i ünnepek is, melyeket beárnyékolt a párton belüli árulás, a közösség megosztásának szándéka.

— Nem azt mondom, hogy mi győztünk, de azt mondom, hogy a jó szándékunk, a tisztességes akaratunk, az együttműködésbe vetett hitünk győzött. Így aztán mi is győzhettünk — győzhetett a VMSZ, mert a közösség nem pártolt el tőlünk, éppen ellenkezőleg: mellénk álltak, biztattak, erőt adtak. Ezt szeretném ez alkalommal is megköszönni. Ismerjük a gondolatokat, tudjuk a feladatokat. Amikor elérkezik a pillanat, indulunk a terepre, bekopogunk önökhöz, vállalunk, teljesítünk, báris igyekszünk, sokszor erőn felül is teljesíteni. Mi, vajdasági magyarok olyan közösség vagyunk, amelynek a legitim, érdekérvényesítő pártja nem a szavak szintjén, nem hangzatos mondatok és divatos, bár önsorsrontó lózungok szintjén politizál, hanem a közösség akaratából és a közösség akarata szerint.

Pásztor István felidézte tavalyi beszédét, amikor a pártot a nemzeti tanácsi választásokra történő felkészülés tartotta lázban. Mint mondta, akkor az ellenoldal képviselői és sajtója azon szórakoztak, hogy a Magyar Összefogás jelöltjeinek nincs is kihívója, a VMSZ mégis dolgozik és kampányol.

— Nem értették, hogy a választási versenyt nem a másik listájával szemben kell megnyerni. A választási versenyben az önmagunkkal szemben állított mércét kell elérni és a választók bizalmát megszerezni. Visszagondolva az elmúlt egy évre, a magyarországi országgyűlési és a hazai négy választásra, azok eredményeire és a közben elvégzett munkára, arra, hogy mire számíthatunk az előttünk álló időkben, azt tudom mondani, amit a legnagyobb magyarok egyikénél olvastam: „érvényesíthetetlen jogokat valós előnyökért becserélni nem jelent áldozatot, még kevésbé árulást.” A magyarok lelkében mindig ott lobog a romantika lángja, amit a nemzetet lekicsinylők fújtatója izzít — persze nem jó szándékból. Inkább heccből vagy azért, hogy a buta nemzeti virtus hangoztatása vagy gyakorlása miatt ne használják ki a valós előnyöket, lehetőségeket. Államalapító királyunk erőskezű, eltökélt és határozott király volt. Mindennek, ami a korabeli Európában előnyt jelentett, pozicionáltságot adott, ismerte az értékét és hajlandó volt megadni az árát — nem hajtott a rövid távú szimpátiára, így aztán elnyerte nemzete örök tiszteletét. Nekünk, kései utódoknak méltó, noha embert próbáló és sokszor kínkeserves a feladat, hogy aszerint cselekedjünk, ami számunkra megbecsültséget ad, a velünk való közös munka által pedig kölcsönös előnyöket jelent.

Az érvényesíthetetlen jogok számonkérése mögött általában nem egyéb a szándék, mint az, hogy feladjuk azt, ami nekünk valós előnyt jelent. Az előttünk álló időknek ez lesz az egyik legnagyobb próbatétele, de hiszem, hogy megbirkózunk vele, szem előtt tartva államalapító királyunk szándékát, ami szerint a kitartóan végzett, folyamatos munka megmaradásunkba vetett reménykedésünk alapja — zárta beszédét Pásztor István.

A támogatási politika folytatása

Hatalmas történelmi eredményeket értünk el az utóbbi időben. Az itteni magyarok olyan dolgot tettek, amilyet a történelemben talán még senki, a magyarok a magyarokkal és a magyarok kibékítésével, hiszen népek és nemzetek közötti kibékíthetetlen ellentétet varázsoltak, alakítottak át barátsággá — hangsúlyozta Tuzson Bence. Magyarország igazságügyi minisztere kiemelte, hogy a szerb—magyar viszony ma más, mint évszázadokon keresztül volt.

— Ma jó partneri és baráti viszonyban vannak ezek az országok egymással. Ezt bizony meg kell tartanunk és meg kell erősíteni. Köszönet érte, akik dolgoztak és dolgoznak ezen. Mert nekünk, magyaroknak és szerbeknek közös kell hogy legyen az akarata és közös kell hogy legyen az érdeke. Mi, magyarok mindent meg fogunk annak érdekében tenni, hogy Szerbia egy közösségbe kerülhessen Magyarországgal, és az Európai Unió tagja lehessen. Ezen fogunk dolgozni a következő időszakban és ezen fogunk dolgozni a magyar soros elnökség idején is.

A magyar állam az utóbbi időben, főleg a kettős állampolgárság intézményével megváltozott — mondta Tuzson Bence, aki szerint Magyarország ma már nem egy határok által körbezárt kis ország, hanem minden magyar közössége.

— Egy erős közösség, amelyiknek minden magyar a tagja. És ahogy minden magyar felel Magyarországért, Magyarország is felel minden magyarért. Ezért fogjuk folytatni azt a támogatási politikát, amit eddig is folytattunk. Templomokat, iskolákat, óvodákat építettünk és újítottunk fel. Ez követendő példa, és ezt a továbbiakban is követni fogjuk. Szorgalmazni és erősíteni fogjuk a vállalkozásfejlesztési kezdeményezéseket is. Fontos nekünk, hogy ez a térség és Szerbia egésze is erősödjön, mert ha együtt kerülünk az Európai Unióba, akkor csak együtt tudunk fellépni azokkal a törekvésekkel szemben, amelyek bizony néha károsak, néha viszont jók a kisebb országok számára. De az egységben és összefogásban van ez erő. Én augusztus 20-a alkalmával azt kérem és azt kívánom önöknek, hogy ebben az egységre törekvésben, a magyarság megmaradásában tartsanak ki. Ügyeljünk arra, hogy aki magyar, az magyar maradhasson. És aki magyarnak született, az a szülőföldjén élje le életét.

A Vajdasági Magyar Szövetség Szent István-napi központi rendezvényét az idén is nagy érdeklődés övezte, a tóparti sétányon kézműves-kirakodóvásárral várták az embereket, az est népünnepéllyel zárult, a tiszakálmánfalvi Harmat zenekar közreműködésével.