Szeptember 8-án, Kisboldogasszony, népies elnevezéssel Kisasszony napján a katolikus egyház Szűz Mária születésnapját (Nativitas Beatae Mariae Virginis) ünnepli.
„Az ünnep magyar elnevezése a 15. századig vezethető vissza. Kisboldogasszony ünnepe országszerte kedvelt búcsújárónap. A Stella puerpera Solis (’hajnali szép csillag’) tiszteletére szokás volt szeptember 8. hajnalán a napfelkeltét a szabadban várni, csatlakozni az angyalokhoz, akik ilyenkor Mária születésén örvendeznek a mennyben. Azt tartották, hogy akinek „érdeme van rá”, meglátja a kelő napban Szűz Máriát.” (forrás: Magyar kurír, katolikus hírportál)
A népi megfigyelések szerint ezen a napon indulnak útnak fecskéink is, Afrika szarvát jelölve meg úticélul. Azok közül pedig, akik viszont maradnak, esetleg csak ezután intenek hosszabb-rövidebb időre istenhozzádot bölcsőhelyüknek…nos, azok akár ünnepelhetnek is. Összhangban a legújabb szabályokkal. A néhai, egyébként három, egyenlőtlen részre felszabdalt Temesköz, azaz a Bánság reánk maradt szeletkéjében Versecvát, Udvarszállás, Szanád, Lukácsfalva, Óléc és Szőlősudvarnok katolikus templomaiban jegyeznek templombúcsút ezen a dátumon.
Lelki együvé tartozásunkat megerősítendő.
Lukácsfalva (a szerző felvételei)
„Jesse áldott gyökeréből ma született kegyes szűz!
Kinek drága sziveréből kifakadt az, ki jajt űz,
Itt vagy már immár édes anyánk oltalmazz hát bennünket.
Gyámolitó kegyes dajkánk! vezéreld életünket.
Legyen azért ezer hála kegyelmes Istenünknek,
Hogy kifakadtál te dicső virágszála nemünknek,
Reményünknek hajnala vagy, és tündöklő napfényünk,
Azért kérünk, hogy el ne hagyj, ha lettél uj törvényünk.
Nézz le reánk szűz reményünk ma született kisasszony!
A mi árva könyörgésünk szűz füleidbe hasson.
Istenadott, hogy anyánk légy, hát mint anya légyvelünk,
Akkor is kegyelmedbe végy, ha tűnni fog életünk.”
Epilógus
A fenti imát egy viharvert és a szó legszorosabb értelmében leveleire hullott imádságoskönyv 411. lapjáról másoltam át. Nyomtatáshű korabeli helyesírással. A világégéseket és költözködéseket egyaránt átvészelt kötet (a benne talált, ceruzával tett bejegyzés szerint) Tőzsér István (született 1887. május 19-én, Péterrévén) és Huszka Teréz (született 1890. szeptember 19-én, Ürményházán) könyvtulajdonát képezte. Akik dédszüleim voltak. Anyai ágon. A publikáció kiadásának helyére és idejére vonatkozó adatokat sajnos, évek hosszú során sem sikerült fellelnem. A mellékelt templomfotók 2013 augusztusában (Lukácsfalva) és 2015 júliusában (Udvarszállás) készültek.
Udvarszállás