A néphagyomány szerint Szent Györgyhöz számos legenda és hiedelem kapcsolódik. A katolikus egyház Sárkányölő Szent György napját április 24-én ünnepli. A Kappadókiából származó szent a római hadsereg magas rangú katonatisztje volt. Ahogyan a legenda tartja, a Silena városához közeli tóban élő sárkányt hősies harc után sikerült legyőznie, s ezáltal megmentette az elrabolt királylányt. Egy hiedelem szerint az e nap előtt fogott vagy éppen vedlő gyík kiszárítva, vályúba szegezve távol tartotta a bajt, betegséget. Vidékünkön időjóslás is kapcsolódik hozzá, mely alapján a Szent György-nap előtti időszakban megszólaló béka esőtlen nyarat jelez, de a napot megelőző mennydörgés, vagy ha aznap nagy mennyiségű eső esik, az bő termést ígér. Az egyik legfontosabb népszokás az antik rómaiakig vezethető vissza, akik e napon ünnepelték a Paliliát, amikor is a pásztorok kiseperték az istállókat, majd meghintették őket a vízbe mártott babérágakkal, és a szalmatűz füstjével megfüstölték magukat és jószágukat, később pedig juhaikat kihajtották a legelőkre.

A Topolyai Tájház számos, etnológiához kapcsolódó eseménynek ad helyet, és gyerekrendezvények is folyamatosan vannak. A legutóbbi játszóházról Sihelnik Ágnes számolt be.

— Tradicionális programunk a Szent György-napi évadnyitó, mellyel megkezdjük a tájházi programok évadját, és egészen Szent Márton napjáig különféle rendezvényeket szervezünk, elsősorban a gyermekek részére. Ilyenkor felelevenítjük Szent György legendáját, szót ejtünk a szokásokról, hagyományokról, a foglalkozás második felében nappal kapcsolatos dalokat tanulunk, illetve játszunk. Magültetés is volt, mivel eleink ezen a napon kezdték az uborkaültetést, így erre a célra egy kis kertet is berendeztünk. Pásztorünnep lévén az A juhásznak jól van dolga című dalt is megtanítottuk a jelenlévőkkel, emellett az állatok kihajtásáról, harmatszedésről és gyógynövényekről is szót ejtünk. A program harmadik része a kézművessarokban zajlik. A mai napon átléptük a 200 főt, az évadnyitón mindig tömeges a részvétel, és ez most sem volt másként. A soron következő alkalom Szent Iván napjához kapcsolódik majd, a nyári szünet idejében pedig táborokat szervezünk. Vegyes, szerb és magyar anyanyelvű csoportok érkeznek, óvodások és az általános iskolák alsó osztályainak diákjai.

A kézművessarokban Simon Julianna, a Nagyapáti Kukac Péter Magyar Hagyományőrző és Néprajzkutató Társulat koordinátora foglalkozott a gyerekekkel.

— A kicsinyek annak érdekében, hogy közelebb kerüljenek a Szent György-napi szokásokhoz, körjátékokat, verseket tanultak. A kézművesprogramon bárányt készítettünk, hiszen ezen a napon hajtották ki a juhokat a legelőkre. Sokan a fiatalabb korosztályból ma már nem is tudják, mi a gyapjú, illetve miként lehet azt megmunkálni. Most alkalmuk adódott arra, hogy ne csak a gyapjúval, hanem a bárányok életével is megismerkedjenek, és jobban kötődjenek a mai nap témájához. Papírgurigákat fedtünk be gyapjúval, illetve a gyerekek bárányfejeket vágtak ki papírból, és ezeket ragasztották rá a gurigákra, majd szemet készítettek nekik. Voltak olyanok, akik ismerték az állat kinézetét, többen azonban még nem is hallottak erről a jószágról. Emiatt is szükségesek ezek a foglalkozások, hiszen így megismerhetik azokat a fogalmakat, dolgokat, amelyek a mi gyerekkorunkban mindennaposnak számítottak, viszont az ő életükben már kevésbé vannak jelen. Társulatunkban a gyerekeknek és a felnőtteknek szervezünk rendezvényeket. A nyári táborainkat a gyermekek részére hirdetjük meg, az alsó korhatár négy év. Igazából a felnőtteseményeink alatt is igyekszünk foglalkozni a gyerekekkel. Húsvét előtt például ugyanitt, a tájházban kotlában főztük a hagyma héját, illetve közösen festettük a tojásokat. Egyébként agyagozunk, szövünk, gyurmázunk, nemezelünk, vagyis több kismesterséggel is próbálkozunk.

A gyerekeket több csoportban fogadták a foglalkozások vezetői a kora reggeli óráktól.

Budai Sinkovics Margit, a Csáki Lajos Általános Iskola tanítónője másodikos osztályát kísérte el a tájházba.

— Évek óta amikor csak tehetjük, mindig itt vagyunk, legyen bármilyen jeles esemény a megrendezett program apropója. A gyerekek nagyon szeretnek ezeken részt venni, hiszen új ismereteket szerezhetnek, de az iskolában is igyekszünk az ünnepekről szóló dalokat, mondókákat tanulni. Az iskolai és az azon kívüli foglalkozások kiváló alkalmat nyújtanak a hagyományőrzésre, valamint a kézművesség fejlesztésére, ezek kettőse pedig kiemelkedően hat a gyerekek fejlődésére. Olyan dolgokat is elsajátíthatnak itt, amelyekkel a mindennapi életben már nemigen találkoznak. A kézművességek mindig az aktuális eseményekkel kapcsolatosak, Márton napján például ludas könyvjelzőket készítettek, melyeket a későbbiekben használtak is az iskolában.

Bálint Krisztián és Homolya Ortó Máté, a Csáki Lajos Általános Iskola 4. c osztályának diákjai energikusan kivették részüket a körjátékból, de lelkesedésük később sem hagyott alább.

— A tanító nénink, Brkljač Rita szervezésében jöttünk el az osztálytársainkkal. A tájházban már sokszor jártunk az előző években, és mindig nagyon jók a programok. Örültünk a báránynak, melyet ma alkottunk, de azt is megtanultuk, hogy ezen a napon mire kell ügyelni, illetve hogy miként és mit dolgoztak ilyenkor a gazdák. Ez volt az egyik eddigi legérdekesebb foglalkozás, és talán még a gyertyakészítést emelhetnénk ki.

Ádor Edina szintén a Csáki Lajos Általános Iskola negyedikese. Neki inkább a kézműveskedés nyerte el tetszését.

— Kálmán Judit tanító néni már többször elhozott bennünket ide, s mindig nagyon jól éreztük magunkat, a nyári táborokba is szívesen jelentkeztem. A rajzolás, kézművesség mellett ismerkedésre, barátkozásra is lehetőségem volt. Most előre megrajzolták nekünk a bárány fejét, melyet egy papírgurigára kellett ráragasztani, erre került a gyapjú, melyet szépen eligazítottunk. Az egésznek az a lényege, hogy Szent György napján engedték ki a juhokat a legelőre.

A szerző felvételei