Három szakember közreműködésével egy nyolc részből álló oktatási sorozattal igyekszünk választ találni olyan kérdésekre, amelyek egyre gyakrabban merülnek fel a tanügyi dolgozók és a szülők körében. Egy-egy oktatási téma kapcsán három olyan szakember osztja meg az olvasókkal a gondolatait, aki folyton igyekszik bővíteni a tudását a minél hatékonyabb módszerek elsajátítása érdekében. A sorozat állandó résztvevői: dr. Kulcsár Sarolta, a Logiscool zentai központjának szakértője, dr. Námesztovszki Zsolt, a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánhelyettese és tanára, valamint Rózsa Zsombor, a Logiscool szerbiai iskolahálózatának igazgatója, sakkmódszertan-oktató, a szellemi képességek újítója.

A mai rohanó, digitalizált világ az oktatás terén és a munkahelyeken is jelentős változásokat hozott, hiszen a digitális, vagyis a számítógépes írástudás szinte már nélkülözhetetlen kompetenciája a ma emberének. A technikai eszközök olyannyira teret hódítottak maguknak a mindennapokban, hogy szinte észrevétlenül az oktatás részévé váltak. Ennek fontosságáról és a modern eszközök következetes használatáról, az észszerű, ám mégis korszerű nevelésbe való beemeléséről fejtették ki gondolataikat a tanárok.

Rózsa Zsombor, Kulcsár Sarolta, Námesztovszki Zsolt

* Korunk oktatási rendszerében megkerülhetetlen a digitális írástudás elsajátítása. Hol és milyen módon tud hasznosulni ez a tudás, milyen veszélyei lehetnek?

Námesztovszki Zsolt: — Manapság az oktatási rendszer egy olyan érdekes helyzetbe került, hogy olyan munkahelyekre és munkaerőpiaci kihívásokra kell felkészítenie a tanulókat, amelyek egy része nem létezik. Ez kicsiben az online eszközökre is érvényes. A néhány év múlva legnagyobb népszerűségnek örvendő honlapok/alkalmazások ma még nem is léteznek. A gyorsan változó és sokszor kiszámíthatatlan jövőre felkészítő oktatásnak azonban sikerült néhány alapelvet, támpontot lefektetnie. Az ma már bizonyos, hogy a lexikális tudás (mely egyébként még ma is nagy népszerűségnek örvend az oktatás különféle szintjein) értéke rohamosan csökken, az alapfogalmak ismeretén túl szinte használhatatlan a munkaerőpiacon, mivel a versenyszféra elsődlegesen kreatív, csapatban gondolkodó, motiválható, flexibilis (átképezhető) és jól kommunikáló egyéneket keres. Az úgynevezett soft skillsek fejlesztése egy nagyon fontos oktatási feladat. A másik támpont, mely biztos a munkaerőpiacon, hogy szinte az összes állás igényel valamilyen szintű digitális írástudást. Másrészről az automatizálható folyamatok egy részét már számítógépek vagy robotok végzik. Ha ezt elfogadjuk, és a jövőbe tekintünk, akkor gyorsan rájövünk, hogy a digitális írástudás fejlesztése döntően kihat az életünkre. A digitális írástudás magában foglalja az eszközök vagy a szoftverek/alkalmazások megfelelő használatának elsajátítását, a tudatos és produktív eszközhasználatot. Ma az információs társadalomban ez kiegészül az online tartalmak kritikus „fogyasztásával” és az információ hitelességének ellenőrzésével, valamint az információk és a különböző csatornák szelektálásával.

Kulcsár Sarolta: — A XXI. századi gyerekek esetében a digitális írástudás alapkompetenciának számít, olyannyira, hogy nagyon gyakran találkozunk azzal a jelenséggel, hogy már a kisgyerekek mindennapjainak is szerves része például a mobiltelefon. A kommunikációs eszközök fejlődése és a nagymértékű elvándorlás következménye, hogy sok esetben a családok kapcsolattartásának a legjelentősebb eszközei a mobiltelefonok, a számítógépek vagy a táblagépek, amellett, hogy naprakészen követjük rajtuk a beérkező e-maileket, valamint látogatjuk a különféle közösségi oldalakat. Ám a gyerekek kezébe adni ezeket az eszközöket veszélyes is lehet, mert az olvasni még nem tudó, de a képek és az ábrák alapján tájékozódó kicsik olyan tartalmakra is rálelhetnek, amelyek nem nekik valók. Ezért a szülők részéről nagyon fontos a tudatosság, hogy mikor és mennyi időre engedik gyermeküket elmerülni a digitális világban, továbbá nagy felelősség, hogy felkészítsék a digitális világban való boldogulásra is. Ezért nagyon lényeges a gyerekeknek időben megtanítani, hogy ők uralják az eszközeiket, és ne a kütyük uralják a tudatukat meg az idejüket.

Rózsa Zsombor: — Szerintem a kompetenciák fejlesztése a jelen és a jövő oktatásának elsődleges feladata, ma már a klasszikus lexikális tudás halmozásánál sokkal fontosabb, hogy a gyerekek készségeit, képességeit, személyiségjegyeit, attitűdjeit, valamint a dinamikus világfejlődést követő digitális ismereteit bővítsük és fejlesszük. Az oktatásban ez a szemléletváltás tenné képessé a gyerekeket arra, hogy különböző helyzetekben, bonyolult vagy életszerű feladatok megoldásában, hatékonyan és eredményesen cselekedjenek. Folyamatosan tapasztaljuk, hogy a létező szakmák kicserélődnek, régiek tűnnek el és újak lépnek a helyükbe, ebből adódóan az egyirányú elméleti vagy szakmai ismeretszerzés nem készíti fel a mai gyerekeket a jövő kihívásaira. Hogy is készítené, hiszen jelenleg — a világ dinamikus fejlődése miatt — nem is tudjuk előrelátni, hogy milyen új profilok fognak öt, tíz vagy húsz év múlva kialakulni, arról nem is beszélve, hogy a digitális írástudás (műveltség) nélkül űzhető szakmák száma évente csökken. A tudatos szülők szem előtt tartják gyermekük jövőképét, ebből következik, hogy fontos számukra, hogy folyamatosan jó döntést hozzanak, illetve hangsúlyt helyezzenek gyermekük szellemi fejlődésére és digitális műveltségük fejlesztésére. A digitális ismeretek folyamatos bővítése, illetve ezen a területen az innovációk követése rendkívül jól hasznosítható tudás, mely az élet minden területén szembejön velünk, legyen szó munkavégzésről, tanulásról, kommunikációról vagy szórakozásról. A digitális műveltség ma már alapelvárás, és ha a szülők kellően körültekintőek, megfigyelhetik, hogy a kompetencia nélkül űzhető szakmák jövedelemtermelő ereje a minimálbér környékén mozog. A digitális világ gyors fejlődése az egész társadalmat átalakítja, s ebben a képlékeny környezetben csak az érezheti kényelemesen magát, aki érti a változásokat, és készen áll folyamatosan követni az újításokat. A digitális írástudás elsajátítása vagy akár ezen belül a programozás megtanulásának folyamata a gyerekeknél számos intellektuális képességet fejleszt (logikus, algoritmikus és strukturált gondolkodás, megfigyelőkészség, összpontosítás, problémamegoldás, kreativitás stb.), illetve jelentős nevelő hatással is bír — külön kiemelném a kritikai gondolkodásra való nevelést. Ez módfelett fontos, hiszen a gyerekek nap mint nap használják az internetet, ebből adódóan meg kell tanulniuk, hogy megbízható forrásokat keressenek és találjanak, hogy megkülönböztessék a tényeket a véleményektől, illetve hogy semmiképp se hagyják magukat megtéveszteni. Továbbá, figyelmet kell fordítani arra, hogy a gyerekek az interneten rendkívül széles körű tevékenységet űzhetnek, ebből következik, hogy óriási jelentősége van, hogy kialakítsuk náluk az etikai elvek tiszteletben tartását. Valóban megállapíthatjuk, hogy a digitális műveltség minden tekintetben alapkompetenciává alakult. Meggyőződésem, hogy a jövő sikere a magas szintű, módszeres, hatékony gondolkodásban, az erkölcsi normák betartásában és a digitális írástudás tudatos elsajátításában rejlik.