A múlt hétfőn a Határon Túli Magyarok Hivatalában került sor a szerb és a magyar kormány tisztségviselőinek részvételével a Szerb-Magyar Kormányközi Kisebbségi Vegyes Bizottság alakuló ülésére.
Az eseményt követő sajtótájékoztatón a magyar kormány részéről Szabó Vilmos politikai államtitkár úgy nyilatkozott, hogy a két állam kormánya az érintett kisebbségek vezetőivel egy közös szervezetet hozott létre, melynek szerb részről Rasim Ljaljić, az államközösség kisebbségi és emberi jogi minisztere, magyar részről pedig Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára az elnöke. A vegyes bizottság elsődleges feladata a kisebbségek önazonosságának a megőrzése, az oktatás és a kultúra fejlesztése. A pontos megszövegezés után a két fél januárban fogja a megállapodást aláírni Szabadkán.
Rasim Ljaljić úgy vélekedett, hogy egy igen fontos, konstruktív találkozóra került sor a két állam képviselői között Budapesten, s a miniszter úr annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a két fél által kiszabott feladatok nem csupán kívánságok, hanem a gyakorlatban is meg kell valósítani őket. Az államközösség kisebbségügyi minisztere kifejtette azt is, hogy ez a mostani találkozó hozzájárult a két ország között az utóbbi időben keletkezett feszültségek oldásához, a jobb politikai légkör megteremtéséhez. A következő ülést jövőre Belgrádban fogják megtartani.
A sajtó jelen levő képviselőit elsősorban a magyarellenes atrocitások érdekelték. A Szerbia és Montenegró-i kisebbségügyi miniszter az ezzel kapcsolatos kérdésekre elmondta, hogy ezt a témát is érintették a mostani budapesti találkozón, s megismételte, hogy a szerb államnak semmi köze nincs a magyarellenes atrocitásokhoz, ellenkezőleg: az állam mindent megtesz, hogy a Vajdaságban toleráns légkör uralkodjon. Ezután pedig újból elsorolta a kormány által készített kilengések számadatait, amelyek jóval elmaradnak a civil szféra más kilengéseinek arányszáma mögött, de a mostani felsorolás külön foglalkozott a verekedésekkel, a sírgyalázásokkal, illetve a verbális támadásokkal is, és ez a viszonyulás merőben új a szerb diplomácia részéről. Szerkesztőségünk kérdésére, hogy a szerb hatóságok hány esetben indítottak eljárást, a miniszter elmondta, hogy összesen 48 eljárást indítottak, ebből kilencet bűnvádi feljelentés keretében, de mint mondta, az adatok nyilvánosak, bárki megnézheti őket. Arra a kérdésünkre, hogyan kommentálja a tordai eseményeket, Ljaljić sajnálkozásának adott hangot: ebben az esetben az ügy kivizsgálása a belügyi szervekre tartozik, majd kijelentette, hogy mindezeket a szomorú eseteket nem szabad minimalizálni, de felfújni sem. Arra az újságírói kérdésre, hogy a Vajdaságban mikor alakul meg a multietnikus rendőrség, a miniszter azt válaszolta, hogy ilyen csak Dél-Szerbiában van, a Vajdaságban arra kell törekedni, hogy a rendőrség összetétele számarányban a lakosság összetételét tükrözze.
Szabó Vilmos mindezzel kapcsolatban elmondta, hogy Magyarország támogatja Szerbia és Montenegró európai integritását, de nagyon fontosnak tartja a kisebbségek jogainak érvényre juttatását is, s a magyar kormány részéről aggodalom fogalmazódott meg a magyarellenes atrocitások miatt. Szabó úgy látja, hogy a helyzetet megfelelő oktatással kell kezelni, ami egy hosszan tartó folyamat. A politikai államtitkár azt is elmondta, hogy a mostani vegyes bizottságban magyar részről a külügyminisztérium, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az oktatási tárca, az egészségügyi és szociális tárca, a belügyi s az igazságügyi tárca, a szerb országos önkormányzat, valamint a nemzeti, etnikai és kisebbségi hivatal, illetve a HTMH képviselteti magát, szerb oldalról pedig kilenc minisztérium, továbbá Vajdaság Autonóm Tartomány részéről a Közigazgatási és Kisebbségügyi Titkárság, valamint a Magyar Nemzeti Tanács.