A szlovén kormányfő úgy vélte: a tanácskozás úttörő eseménynek számít abban az értelemben, hogy a berlini és a brdo-brioni folyamattal, valamint a nyugat-balkáni vezetők erőfeszítésivel együtt elősegíti és megerősíti a 2003-as thesszaloniki döntést, mely szerint az EU nyitott a nyugat-balkáni országok integrációjára. Bár bíztak abban, hogy ez hamarabb fog megtörténi, a válságok az EU-ban és a nyugat-balkáni térségben késleltetették a folyamatokat - mutatott rá.

Janša szerint a csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat számos pozitív üzenetet hordoz a régió lakosai számára. A 30 milliárd eurós beruházások és a különböző programok kivitelezéséhez szükség lesz a reformok bevezetésére, de ez nem csak az EU-hoz való közeledés miatt fontos, hanem a régió országai rendszereinek modernizálása érdekében is - fogalmazott.

Kiemelte: nem titok, hogy a zárónyilatkozatba Szlovénia be szeretett volna illeszteni egy időtávot. Bár ez nem szerepel a dokumentumban, a tagállamok már a következő egy évben jelentős erőfeszítéseket szeretnének tenni nyugat-balkáni államok európai uniós tagságának mielőbbi megvalósítására - húzta alá Janša.

Aleksandar Vučić szerb államfő a tanácskozás követően a sajtónak úgy nyilatkozott: minden, amit hallott és látott az elmúlt két napban, megerősítette, hogy bár továbbra is napirenden van a bővítés szándéka, nem minden európai uniós tagállam akarja "ugyanakkora étvággyal" ezt a bővítést.

Ennek ellenére mindenki figyelmesen hallgatta a főszereplőket, és megértette, hogy az EU-nak stratégiai érdekei vannak a régióban - hangsúlyozta.

Úgy értékelte: az EU-Nyugat-Balkán csúcson kedvező volt a légkör, Janez Janša szlovén kormányfő pedig mindvégig azért harcolt, hogy a Nyugat-Balkán európai perspektívája minél világosabb legyen.

Vučić mindazonáltal azt is hozzátette: Szerbia addig nem tud csatlakozni az EU-hoz, míg meg nem oldja a Koszovóval fennálló kérdéseit.

Az EU nyugat-balkáni partnerei közül Szerbiával és Montenegróval már folynak a csatlakozási tárgyalások, és korábban döntés született arról, hogy megkezdhetők Észak-Macedóniával és Albániával is. Bosznia-Hercegovinát az EU-nak még el kell ismernie hivatalos tagjelöltként, Koszovó pedig egyelőre csak társulási megállapodással rendelkezik. Konkrét előrelépést a nyilatkozat egyikük esetében sem foglal magában.

Az uniós kormányfők megerősítették, hogy az EU továbbra is támogatja a térség országainak politikai, gazdasági és társadalmi átalakulását. A következő években az unió 30 milliárd eurós befektetési és gazdaságösztönző tervvel segíti a régiót, és már eddig 3,3 milliárd euróval járul hozzá a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált gazdasági helyreállításhoz, illetve szociális lépésekhez.

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója