Egy hónapig futball-lázban égtünk: mámor, öröm, boldogság keveredett a tehetetlenséggel, bosszúsággal, szomorúsággal. Megannyi érzelem, mely napról napra hatalmába kerített, és meghatározta a sportújságírói mindennapjaimat. És mely összehozta majdnem az egész régiót. Ebben a focin kívül a horvát válogatottnak is kulcsszerepe volt, hiszen Zlatko Dalić fiai még a semleges nézők szívébe is belopták magukat. A 4,2 millió lakosú kis állam focistáinak nagyon kevés országban nem szurkoltak, habár hatalmas szívvel és lelkesedéssel vetették bele magukat a küzdelmekbe, amihez kimagasló egyéni képességek és csapategység is társult. A nagyok — egy kivételével — szép sorjában kihullottak, Luka Modričék pedig egészen a döntőig meneteltek. Nyugati szomszédainknál vasárnap megállt az élet, sőt, a bolgár állami televízió időjárást jelentő munkatársa is horvát mezben tájékoztatta a nézőket. A kommentárok alapján leszűrhető, hogy Szerbiában a horvátok épp aktuális ellenfele nyerte el a legtöbb néző szimpátiáját, viszont kivételek is akadtak — például a negyedik wimbledoni elsőségét szerző Novak Đoković —, akik a világbajnoki ezüstérmes mellett tették le voksukat. Talán ez reményt adhat arra, hogy a múltat lezárva egy egészségesebb, szebb jövő várhat ránk itt, a bérces Balkánon is...

Jövő, melyben jelentős szerepe lehet az ezen a vb-n alaposan leszerepelt szerb válogatottnak. A csapat erejéhez nem férhet kétség, hiszen Mladen Krstajić együttesét híres nyugat-európai klubokban játszó profik alkotják, akik a válogatottmezben ezúttal mégis csődöt mondtak. A baljós előjelek már a grúzok elleni, utolsó vb-selejtező után megjelentek, amikor az addigi szövetségi kapitánynak, Slavoljub Muslinnak távoznia kellett. A rossz nyelvek szerint azért, mert nem tartott igényt a bizonyos menedzserek által alaposan túlértékelt Sergej Milinković-Savić szolgálataira. Az idő Muslin igazát bizonyította, hiszen a fiatal focista játszott ugyan a vb-n, de egyáltalán nem derült ki, miért is ér 90 millió eurót. A leszereplés magyarázataként a német játékvezető Svájc ellen meg nem adott büntetőjét, illetve az albán származású svájci focisták provokációit hozzák fel, holott ha a saját játékukkal foglalkoztak volna, és nem örökké másban keresnék a hibát, sokkal többet elérhettek volna. Mert a csapat többre hivatott. Viszont ott van az a de...

Az ürömbe azonban némi öröm is vegyül. Államfőnk a vb előtt kijelentette, hogy az első hely megszerzése esetén 10 millió eurót osztanának ki a csapat tagjai között. A sikertelenség következtében viszont a pénz az államkasszában marad, és munkahelyek létesítésére meg az életszínvonal emelésére fordítható. Ez viszont csakis örömre adhat okot...