A gyönyörű kéttornyú templomra a helyiek mindmáig gyöngyszemként tekintenek. A műemlékvédelem alatt álló épületen legutóbb 1986-ban végeztek nagyobb tatarozást, mára azonban a külső vakolata megkopott. A templom új arculata a hívek lelki világának is sokat nyújt majd, hiszen, mint mondják, a tisztaságot jelképező, fehérre meszelt, boltíves díszítésű istenházát sohasem hagyják cserben.

A beodrai Vígh Pál számára születése óta fontos falujának temploma.

A szerző felvételei

— Igazán örülünk a munkálatoknak, hiszen mindez a saját megújulásunkat is jelképezi. Amikor az ember a templomba látogat, szentmisén vesz részt, meghittséggel tér haza, különösen akkor, amikor az Istenhez tiszta és szép környezetben fohászkodhat. Olyankor örömmel, felemelő érzelmekkel töltődünk fel.

A beodrai hívők összetartása a templomkertben is tükröződik, hiszen az ott ékeskedő dísznövényekről, fákról rendszeresen gondoskodnak. A feladatot több éve a helyi Tóth Erzsébet is szívesen vállalja, aki arról is mesélt, hogy a templomot a vidéken élők is a szívügyüknek tartják. 

— Nekünk, beodraiaknak, fontos a templom külseje. Szeretjük, ha rendben van, szeretjük, ha szép, valamint rendezett a mellette levő kert is, éppen ezért gondozzuk a különféle virágokat, dísznövényeket, gyümölcs- és fenyőfákat, szőlőlugast. Mindannyian örülünk a felújításnak, hiszen ez környékünk egyik legszebb temploma. Az égbolt irányába magasló két tornyával, belül a boltíves falaival. Mindez nemcsak nekünk, falubelieknek, hanem a vidéken, külföldön élő beodraiaknak is nagyon fontos. Ezt tapasztalatból tudom, hiszen a munkálatok hallatán örömüket fejezték ki a közösségi oldalon. Azt is közölték, hogy a szülőfalujukba bármikor boldogan térnek vissza, akár a templomuk búcsúnapján vagy máskor, hiszen mindannyiuk templomának ajtaja mindenki előtt nyitva áll.

— A munkálatok során különösen odafigyelnek arra, hogy a templom megőrizze a XIX. századbeli, eredeti külalakját — jegyezte meg Halmai János káplán. —Kiemelik az ornamentikáját, s az épület mindenképp visszakapja régi patináját.

A felújítás során kicserélik a tornyokat borító bádogtetőt, valamint az alatta levő deszkát is, mely a jövőben tartósan borítja majd a tornyokat, melyek az elmúlt években igazán rossz állapotba kerültek.

— A beruházáshoz szükséges költségeket főként külföldi támogatásokból fedezik — nyilatkozta Mellár József törökbecsei plébános. — Halmai János atyával többször is voltunk a toronyban, mert láttuk, hogy a kórus felett nagyon nedves a mennyezet. Azt is tapasztaltuk, hogy nagyobb esőzéskor beázik. Ezután a püspökségen szorgalmaztuk, hogy keressen külföldi adományozót, mert a hívek önerőből ezt nem tudják elvégezni. A püspök atya megbízásából az előző plébános, főtisztelendő Bővíz László mint az egyházmegye vagyonkezelője írta meg a pályázatot a külföldi adományozónak, s az odaadó munka gyümölcsözött.

A plébános azt is megjegyezte, hogy a munkálatok május végén kezdődtek, és a tervek szerint augusztus 1-jéig fejeződnek be.

A beodrai egyházközösség mintegy 700 hívőt számlál, s ők mind tudják, hogy az élet legnagyobb értékeit, kincseit őrizni kell.