home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Irány a strand, de óvatosan!
Kartali Róbert
2019.07.09.
LXXIV. évf. 27. szám
Irány a strand, de óvatosan!

Itt a nyári kánikula. Aki csak teheti, a felfrissülés reményében vízközelbe megy. Legyen az kerti medence vagy tömegesen látogatott fürdő, tó, folyó-, esetleg tengerpart, mindegyik potenciális veszélyforrás is egyúttal.

A strandbalesetek elkerülése érdekében legcélszerűbb a körültekintő magatartás, hiszen az áhított felüdülés egy kis figyelmetlenség miatt könnyen torkollhat tragédiába. Hol, mikor és mire kell ügyelni? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ Szendi Zsolttal, a Szerbiai Vöröskereszt vízimentő szolgálatának gyakorlati oktatójával.

* Mire kell figyelni a vízpart mellett?

— Minden fürdőhelynek megvan a saját veszélyességi zónája, de mindegyikre jellemző a fulladásveszély. Létezik egy fuldoklási láncolat, az első karikába a fürdőzők tartoznak. Nem megfelelő viselkedésnek minősül az, ha nem tartják tiszteletben a szabályokat. A második maga a fürdőhely: fontos, hogy megfelelően üzemeltessék, betartva a törvényes előírásokat. Ha medencéről beszélünk, akkor életmentőket kell alkalmazni, és ki kell táblázni azokat a fekete pontokat, amelyek a sérülés veszélyét ábrázolják. A harmadik karika a vízimentők: fontos, hogy megfelelő számban vannak-e alkalmazva a fürdőhelyen, és az is kérdés, hogy rendesen vannak-e kiképezve, illetve megfelelően végzik-e a munkájukat. Ha e három dolog közül az egyik hiányos, akkor sokkal nagyobb az esélye annak, hogy valami baj fog történni. Az otthoni medencék esetében kevesebb a baleset, a szülői felügyelet hiánya miatt elsősorban a kisgyerekek fulladhatnak meg. Nálunk ez a statisztika csak azért jobb, mint Nyugaton, mert itt kevesebb házban van medence. Itt a legközkedveltebbek a városi medencék, ezek különféle szabványok szerint vannak kialakítva. Jól meg van oldva a táblázás, de a fürdőzők sok esetben nem tartják be a szabályokat. A medence széléről tilos a vízbe ugrálni, de egyesek mégis ugrálnak, mondván: velük úgysem fog történni semmi rossz. Viszont ez nem csupán az ugrálókra lehet veszélyes, hanem azokra is, akikre esetleg ráugranak. A medencékben rengeteg ember tartózkodik egy helyen, és sajnos olyanok is vannak, akik nem figyelnek másokra. Az is előfordulhat, hogy valaki rosszul lesz, és ezért következik be baleset, illetve a víz és a csúszós felületek már eleve sérülésveszélyesek. Ezért fontos, hogy megfelelő számú vízimentő legyen a helyszínen. Egy olimpiai méretű medence esetében legalább négy vízimentőnek kell szolgálatot teljesítenie, függetlenül a fürdőzők számától, továbbá a törvény azt is előírja, hogy nem lehetnek 18 évnél fiatalabbak. Fontos, hogy a vízimentők megfelelően legyenek megjelölve: a nemzetközileg alkalmazott öltözék a sárga póló és a piros rövidnadrág. 

* Mi van az olyan fürdőhelyekkel, ahol nincs vízimentő szolgálat?

— Minden hivatalos fürdőhelyeken kell hogy legyenek vízimentők. A medencék esetében pontosan meg van határozva a számuk, a nyílt fürdőhelyek, tehát a tavak, a folyók és a csatornák mentén kialakított strandok esetében pedig a törvény szerint a helyi önkormányzatnak a felelőssége, hogy gondot viseljen erről. Sajnos sok esetben csupán annyit tesznek, hogy kiírják: mindenki a saját felelősségére fürödjön, de ha egy városban kialakítanak egy nyílt strandot egy természetes vízfelület mellett, akkor arra is kell figyelni, hogy legyen vízimentő szolgálat. Sokan fürdenek olyan helyen, ahol nincs rendes strand, például bányatavakon. A medreket itt markológépekkel alakították ki, majd a feljövő talajvíz változtatta tóvá a területet. Ennek az a veszélye, hogy eltérő mélységek vannak a fenéken, a markoló munkája során úgynevezett levegőzsebek alakulnak ki a talajban, melyek akár öt vagy tíz évre rá is besüllyedhetnek. A fürdőző a vízben csak azt veszi észre, hogy eltűnik alóla a talaj, és a vízfelszín alá kerül. Ha csak 30 centit merül, már az is elég ahhoz, hogy beszippantsa a vizet: amikor ugyanis az ember megijed, akkor reflexszerűen, ösztönösen kapkod levegőért. Az ismeretlen vizek esetében nem tudhatjuk, hogy mi van a felszín alatt, ezért nem szabad rögtön fejest ugrani, akár a gerincünk is eltörhet. Ilyen veszély leginkább a töltéseknél és a hidak közelében jellemző. Emellett a vízinövényzetre, a hínárra is oda kell figyelni. 

* Arra is ügyelni kellene, hogy felhevült testtel ne ugorjunk vízbe.

— A fürdőzésnek vannak bizonyos alapszabályai, az egyik, hogy felmelegedve ne menjünk vízbe. A hideg hatására a nyaki ütőerek összehúzódnak, az agy kevesebb oxigént kap, és az ember fuldoklás nélkül víz alá merül. Az is megtörténhet, hogy a hirtelen hideg okozta sokk szívmegállást idéz elő. Figyelni kell arra, hogy ne menjünk messze a parttól, főleg a tengeren. Az áramlás ugyanis kivihet a nyílt vízre, és már nem lesz erőnk visszaúszni. A felfújható eszközök is veszélyesek, mert ezeket gyakran olyanok használják, akik nem tudnak jól úszni, és a mélyebb vízben, ha leenged a matrac vagy az úszógumi, akkor már meg is történik a baj. Úszás előtt sokat enni sem szabad, mert ilyenkor a vér a gyomornál gyülemlik össze, és az izmok ezáltal kevesebb oxigénhez jutnak. Ekkor léphetnek fel a görcsök is, illetve a hányás, mely szintén fuldokláshoz vezethet. 

* Mi a teendő, ha valakit fuldokolni látunk?

— Soha ne segítsünk közvetlenül a fuldoklónak, azaz ne csináljuk azt, hogy odamegyünk, és odanyújtjuk a kezünket. Ha ugyanis valaki belekerül a második fázisba, és elkezd fuldokolni, akkor megemelkedik az adrenalinszintje, és óriási erőre kap. A fuldokló mindig azt fogja nézni, hogy túléljen, ezért egy levegővétel érdekében akár minket is lenyomhat a víz alá. Ilyenkor fordul elő, hogy már nem egy fuldokló van, hanem kettő. Próbáljunk meg inkább valamit odanyújtani, ami nincs direkt kapcsolatban velünk. 

* Különböző fázisai vannak a vízbe fulladásnak?

— A fázisok nem törvényszerűen követik egymást, a fulladás kezdődhet rögtön a másodikkal vagy a harmadikkal is. Az első fázis azokra jellemző, akik túl sokat vállalnak be, és kifáradnak, vagy görcsöt kapnak. Ők azok, akik kapálóznak. A másodiknál a fürdőzőnek víz kerül a tüdejébe, és az ijedtségtől agresszívvé válik, ezért nem szabad szemből megközelíteni. A vízimentők külön módszereket tanulnak arra, hogyan szabad kezelni az ilyen fuldoklókat, ebben a fázisban le kell fogni, majd kihúzni őket a vízből. A harmadik fázis arra vonatkozik, amikor valami történik a fürdőzővel: beteg, szívinfarktust kap, beleugrik a vízbe, és elveszíti az eszméletét, epilepsziás rohamot kap, esetleg elüti egy csónak vagy egy jetski. Ebben az esetben észre sem lehet venni, hogy fuldoklik, csak elmerül. Ekkor még dolgozik a szív, de a tüdő már nem lélegzik. A negyedik fázisnál az ember eszméletlen, a szív leáll, ez a klinikai halál, és innentől kezdve már csak 3-4 perc maradt arra, hogy újraélesszék az agyhalál előtt. Az ötödik fázisnál áll be a biológiai halál. A negyedik fázisból még vissza lehet hozni a fuldoklót, ha idejében megkezdik az újraélesztést.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..