Ingyenes oktatás, te drága!
Rencsényi Elvira
2013.08.28.
LXVIII. évf. 35. szám
Ingyenes oktatás, te drága!

Ismét becsöngetnek. Már az iskolakezdés gondolatától is a hideg futkos a hátamon. Mert az még valahogy elfogadható, hogy a gyerekek bosszankodnak, amiért vége a semmittevésnek, de az már kevésbé természetes, hogy a legtöbb szülő gyomra — az enyémhez hasonlóan — görcsbe rándul a tanévkezdés közeledtével.

Márpedig így van. Ahelyett, hogy büszkeséggel töltene el bennünket gyermekünk iskolába indulása, vagy egy osztállyal feljebb kerülése, keserű szájízzel, szinte rettegve lépünk be a könyvesbolt ajtaján. Az elmúlt sokéves tapasztalat kiölte belőlünk, szülőkből a lelkesedést, mára már csak az aggódás maradt, hogy miből vásároljuk meg a szükséges tanszereket a gyerek számára.
Valamikor sok-sok generáció kezében váltak rongyossá a tankönyvek. A szülőknek csak a füzetekről és az egyéb tanszerekről kellett gondoskodniuk, amelyek jó részét szintén használtan megkaphatták ismerősöktől, rokonoktól. A kilencvenes évek második felétől azonban gyakorlattá vált, hogy minden évben új tankönyvek kerülnek a polcokra — és a tanárok által összeállított listákra. Még az sem jelentett könnyebbséget, ha a családban több gyermek volt, mert a kisöcs vagy a hugi nem örökölhette meg a tankönyveket, minden tanévet új tankönyvcsomaggal kellett kezdeni. Ráadásul az oktatási minisztérium beleegyezésével a tanárok önkényesen azt is megszabhatták, hogy melyik kiadótól mely könyve legyen meg a diáknak, mire becsengetnek szeptember elsején. Nem volt apelláta. 
Az elmúlt néhány évben az alsós kisdiákok ingyen tankönyvcsomagot, sőt tanszert is kapnak — ingyen. Megkapják mindazt, ami nekünk, az idősebb diákok szüleinek több száz euróba került minden évben. Mert egy teljes tankönyvcsomag ára 12 és 15 ezer dinár között mozgott, s ez — ha csak két gyermeket számolok egy családban — már több mint 200 euró évente. És hol vannak még a füzetek, az iskolatáska, a tornafelszerelés, a vonalzók, a körző, a színes ceruzák és a többi apróság, hol egy meleg kabát, vastag nadrág, bakancs vagy csizma?! És hol van a mindennapi uzsonna, az osztálykirándulás?!
Hát, így jártunk mi, akiknek a gyermekei a lehető legrosszabb időben születtek. Nekik nem járt semmi az ingyenes oktatásból. A szülő fizetett, mint a katonatiszt, mert a tudás hatalom, és annak, ugyebár, ára van...
Az idén először engedélyezik az általános iskolák, hogy az előző generáció által használt tankönyvekből tanuljanak a diákok. Magam is megörültem, amikor ingyen megkaptuk a nyolcadikos tankönyvcsomagot egy ismerősünktől. Végre szülőként először éreztem azt, hogy valami alól mentesülök. De az örömöm nem tartott soká. Kiderült ugyanis, hogy a földrajzhoz és a vegytanhoz új könyveket kell vennem, akárcsak az angolhoz és a némethez is. Ez ugyebár nyolc új tankönyv és 4000 dinár. Puff neki, ingyenes oktatás! És ez még mindig csak a jéghegy csúcsa...
Mindezek ellenére szívből remélem, hogy gyermekeink beváltják majd a hozzájuk fűzött reményeinket, és a (tetemes összegekért!) megszerzett tudásukkal előbbre mozdítják a világot.
Sikeres iskolakezdést és sok jó osztályzatot kívánok minden diáknak!

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Vezércikk rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..