A Szentatya az ezzel kapcsolatos videoüzenetében így fogalmaz: „A családnak szüksége van védelemre. Sok veszéllyel kell szembenéznie: az élet ritmusával, a stresszel... Előfordul, hogy a szülők elfelejtenek játszani a gyermekeikkel. Az Egyház ösztönözze a családokat, álljon melléjük, segítse őket, hogy olyan utakat fedezzenek fel, amelyek lehetővé teszik, hogy legyőzzék ezeket a nehézségeket. Imádkozzunk, hogy a mai családokat szeretettel, tisztelettel, tanácsokkal kísérjék el, és az államok kiemelten is védelmezzék őket.”

„Tudjuk, hogy a járvány még mindig jelen van a világ számos részén. Sok a rászoruló család, és sok szülőnek bizonytalan a munkahelye” — hangsúlyozta Frédéric Fornos, az Imaapostolság lelki mozgalom nemzetközi igazgatója a pápa júliusi imaszándékával kapcsolatban. „Világunk minden baja közepette hogyan kísérjük ezeket a családokat? A pápa emlékeztet bennünket, hogy a család a társadalom alapja, és továbbra is a legmegfelelőbb struktúra arra, hogy gondoskodjon az ember átfogó jólétéről, mely az állandó fejlődéséhez szükséges. A pápa az államok vezetőihez fordulva kéri, hogy védelmezzék a családokat, mert a család nem magánügy, hanem az egész társadalom számára fontos. A mostani időszakban a családoknak szükségük van a támogatásra, a megerősítésre és arra, hogy szeretettel, tisztelettel és tanácsokkal kísérjék el őket. Ha imádkozunk értük, a szolgálatukra vagyunk. Támogassuk az őket segítő szervezeteket. Mindennap szenteljünk erre időt.”

Fotó: Szalai Attila

— A pápa imaszándéka az utóbbi időben lett „divatos” — fogalmaz Szakály József, a szabadkai Jézus, a munkás templom plébánosa. — Konkrét imaszándék ez a Szentatya részéről, havi rendszerességgel — magyarázza. — Ha egy rózsafüzér végén vagy egy-egy külön búcsú alkalmával azt szoktuk mondani, hogy imádkozzunk a pápa szándékára, akkor nem kell külön megfogalmazni, megmagyarázni, hogy ez mit takar, hiszen a média világában élünk, akit érdekel, utána tud nézni, hogy abban a hónapban a Szentatyának mi a külön imaszándéka, melyre a hívek támogatását kéri. Minden népi ájtatosság végére régen hozzátették, hogy és a Szentatya szándékára vagy a Szentatyáért. A katolikus hívek részéről elmondott fohászok ezeket az imaszándékokat erősítik, amelyeket a pápa megfogalmaz és nyilvánosságra hoz.

* A koronavírus-járvány okozta helyzet megviselte-e az itteni családokat? Mit tapasztal a saját plébániáján?

— Nagyon összekuszálódtak a dolgok, hiszen a szülőknek meg kellett szervezniük a maguk munkáját, hogy ne veszítsék el a járványhelyzetben, miközben a gyerekek otthon maradtak, és így az ő felügyeletüket is meg kellett oldaniuk, emellett a tanárok munkájának egy jó része is rájuk hárult, hiszen a távoktatáshoz nélkülözhetetlen a szülők hallatlan nagy segítsége. Biztos, hogy ez rettenetesen kihatott mindenki életére. Korábban megszokták a családtagok, hogy végzik a saját dolgukat, nincsenek összezárva a nap 24 órájában, ez is okozott konfliktushelyzeteket. Sok helyen a szülők úgy próbálták feloldani ezt a feszültséget, hogy olyan programokat szerveztek, amilyeneket korábban nem. Hallottam olyan, kertes házban élő családokról, amelyek a kertben szerveztek pikniket, hiszen sehova sem lehetett menni kirándulni, ezáltal is oldva a bezártságból eredő feszültséget.

* Hogyan fogalmazza meg a család szerepét a katolikus egyház?

— A családra mint az egyház egyik megjelenési formájára tekint. Sokszor úgy is definiáljuk, hogy a család egy kis egyház. A család egy kicsit azt mutatja meg, amit az egyház is. Szent Pál apostol nagyon sokszor az Úr Jézus és az egyház kapcsolatát is egy házassághoz hasonlítja. Így fogalmaz: Isten úgy szereti az egyházat, mint a férj a feleséget, illetve a feleség a férjet, és olyan szeretet uralkodjék az egyházon belül is, mint a családban, illetve a családban uralkodjék olyan szeretet, mint az egyházban. A családot az egész keresztény társadalom alapjának tekintjük.

* Az ön plébániáján hogyan foglalkoznak a családokkal, mit tudnak nekik nyújtani?

— A járványhelyzetben új módszerekkel próbálkoztunk, melyeket korábban nem alkalmaztunk. Az internet adta lehetőségeket igyekeztünk kihasználni, akár a szentmisék közvetítése kapcsán, akár egy-egy Viber- vagy Messenger-csoport létrehozásával. Ha a járványhelyzet engedi, szeretnénk folytatni azt a korábbi gyakorlatot, hogy úgynevezett családi miséket szervezünk, amikor is a szentmise alatt a kisgyermekeknek foglalkozásokat tartunk szakpedagógus segítségével a plébániateremben. Ezt a gyakorlatot kezdtük el a tavalyi év folyamán, és nagyon pozitív visszajelzéseket kaptunk. A járványhelyzet miatt ezt kénytelenek voltunk szüneteltetni, viszont most újra szeretnénk folytatni, hogy a családok akkor is meghívva érezzék magukat a szentmisére, ha kisgyermekük van. Nyugodtan jöjjenek el, itt a terem adta lehetőség, ahol a szentmisét kihangosítva, videoközvetítéssel nézhetik, a szentmise végén pedig a gyerekekkel együtt bejöhetnek a templomba.

* Szokás azt mondani, hogy a mai társadalom szétzilálja a családokat. Mit tehet az egyház, hogyan erősítheti ezeket a kötelékeket?

— Egyrészt a házassági felkészítők erősítésével, tehát amikor jegyesoktatást tartunk, akkor sokkal nagyobb hangsúlyt helyezünk erre, és talán úgy is, hogy a rétegpasztorizációt konkrétabban, a családokra fókuszálva szervezzük meg, olyan programokat tartva, amelyek során csak a szülőkkel beszélgetünk, egy-egy szülői értekezletnek álcázott lelki foglalkozáson. A plébánián azzal is próbálkoztunk, hogy külön anyás vagy apás szülői értekezletet tartottunk, ahova olyan családapákat vagy diakónus-házaspárokat hívtam meg, akik saját családi tapasztalataikat osztották meg a jelenlevőkkel. A rétegpasztorizációnak ezt a formáját mindenképp erősíteni kellene.

Szent II. János Pál imája a családokhoz
 

(Forrás: Keresztenyelet.hu, Magyarkurir.hu)