Nyilván a pandémia is közrejátszott, de eléggé laposra sikerült az idei gála, sőt igen nagy hőzöngést idézett elő, hogy az idei In memoriam blokk egy túlzottan begyorsított prezentációra sikerült, mely szinte már kegyeletsértőnek tűnt. A meghívott vendégeknek a negatív koronavírusteszt és a kötelező távolságtartás volt a regula, így a távoli asztalok miatt a díszlet sokkal jobban hasonlított egy kávéházra.

A nők mindenesetre taroltak az idén: A nomádok földje hozta a papírformát, a legjobb film mellett Chloé Zhao kínai—amerikai rendezőnő is megkapta érte a legjobb rendezésért járó szobrocskát, akinek egyébként ez a harmadik nagyjátékfilmje. Frances McDormand a Fargo és a Három óriásplakát Ebbing határában után pedig harmadszor is megkapta a női főszereplőnek járó Oscart. A nomádok földje talán a legjobbkor jött: a vadregényes Amerikát meditatív hangulatban, dokumentarista jelleggel bemutató film, melyet ráadásul gyönyörűen fényképeztek, éppen azt a szabadságvágyat és nyugalmat sugározza a nézői felé, amely a politikai háborgások miatt a háttérbe szorult az elmúlt években az Egyesült Államokban. Többen is a közösségi oldalakon adtak hangot nemtetszésüknek azzal kapcsolatban, hogy a sokak szerint favoritnak számító Chadwick Bosemannek, a tavaly fiatalon elhunyt színésznek kellett volna Oscart kapnia. Helyette a legjobb férfi színész Sir Anthony Hopkins lett, a The Fatherben nyújtott zseniális alakításáért. Ezzel egy rekordot is felállított: nyolcvanhárom évével ő lett a legidősebb színész, aki Oscart kapott. Utólag elmesélte, hogy aludt, amikor kimondták a nevét. Nagyjából ennyire izgulta végig a gálát. A The Father a legjobb adaptált forgatókönyv kategóriában is nyerni tudott. A legjobb férfi mellékszereplő Daniel Kaluuya lett, a Júdás és a Fekete Messiásban nyújtott alakításáért. Ugyanezt a filmet a legjobb betétdalért is díjazták: H.E.R. Fight for You című száma kapta meg érte az aranyszobrot. Ami a női mellékszereplőket illeti, a Minari című dél-koreai alkotás nagyija, Youn Yuh-jung lett a befutó, aki a nyolcadszor jelölt, de eddig még mindig üres kézzel távozó Glenn Close elől csaklizta el a díjat. Beszédében azt mondta, sohasem tudna felnőni Glenn Close-hoz, mindössze szerencséje volt. Ez volt az idei gála egyik legnagyobb csalódása, valamint a netflixes A chicagói 7-ek tárgyalása című film, mely szintén hoppon maradt.

Ami az animációs kategóriákat illeti, tarolt a Soul, vagyis a Lelki ismeretek: a legjobb eredeti filmzene mellett ez lett a legjobb animációs film is az idén. A dokumentumfilmek közül a netflixes Tanítóm, a polip lett a díjazott. Ha pedig már Netflix, akkor Mank: a Hollywood aranykorát és Az aranypolgár elkészítését bemutató életrajzi dráma tíz jelöléssel vezette a mezőnyt. Végül Erik Messerschmidt a legjobb operatőri munkáért kapott Oscart, illetve a legjobb látvány/díszlet kategória díját is a Mank készítőinek adták. Emerald Fennell is a győztes hölgyek névsorát erősítette: az Ígéretes fiatal nő című thriller forgatókönyvéért vehette át az elismerést.

Ami a marginális díjakat illeti, a jobb sorsra érdemes A blues nagyasszonya, mely egy kiváló zenés dráma, ezúttal mindössze a legjobb smink és haj kategóriában tudott nyerni. A nemzetközi filmek sorában pedig a zseniális dán tragikomédia, a Még egy kört mindenkinek lett a befutó (Mads Mikkelsen főszereplésével), mely mozi négy gimnáziumi tanár elméletének megvalósításáról szól, szerintük ugyanis a nap minden percében egy kicsit spiccesnek kell lenni. Harrison Ford adta át a legjobb vágásért járó Oscar-díjat, melyet ezúttal a Sound of Metal című filmen végzett munkájáért vehetett át Mikkel E. G. Nielsen. Christopher Nolan Tenetje sem ment haza üres kézzel: a film csapata vehette át a legjobb vizuális effekteknek járó aranyszobrocskát.

Képek: cnet.com