PÉNTEKEN ÉJFÉLKOR. Január 5-én, pénteken éjfélkor járt le a határidő - a pártok és a koalíciók eddig az időpontig adhatták át a listáikat. Eddig lehetett a köztársasági választási bizottságnak átadni a választási listákat - és a szükséges támogatói aláírásokat -, amelyek alapján részt vehetnek a január 21-ére kiírt parlamenti választásokon. Két tömörülés, a Magyar Összefogás Koalíció és a Roma Párt az utolsó pillanatban, éjfél előtt néhány perccel adta át a maga dokumentációját, mellyel az átadott listák száma 21 lett. A köztársasági választási bizottság a pénteken átadott három lista közül az említett kettőt elfogadta, a harmadikat (Munkások és parasztok - Ébredj, Szerbia!) elvetette, mert az utóbbi nem tudott kellő számú aláírást összegyűjteni. A parlamenti választásokon induló pártok és koalíciók végleges száma tehát 20 - a végleges lista 10-én jelenik meg a hivatalos lapban. Ami a Magyar Összefogás Koalíciót illeti: az Ágoston András vezette VMDP és a dr. Páll Sándor vezette VMDK összesen 4179 aláírást mellékelt a dokumentációhoz, amelyből a bizottság 4104-et fogadott el. A FOX televízió tudósítója szerint a VMDPVMDK listájának az elfogadására egyértelműen szabálytalan körülmények között került sor.
FALFIRKÁK. A szerbiai többpárti választások történetében ez a januári lesz a leghosszabb (és a legdrágább) választási kampány. Szerencsére közbejöttek az ünnepek -- az újév, a két karácsony -, és erre az időre a pártok is visszafogták magukat, hagytak egy lélegzetvételnyi időt a választópolgároknak. Sajnos, a falfirkálók - akik az éj leple alatt mernek csak ,,hőstetteket végrehajtani - az ünnepekre sem voltak tekintettel. Ćupriján is olyan falfirkák jelentek meg, amelyek a Demokrata Párt elnöke, Boris Tadić ellen irányulnak. Az egyik falfirka szerint Tadićnak ott a helye a meggyilkolt miniszterelnök, Zoran Đinđić mellett. A másik falfirka valójában egy primitív rajz: akasztófát ábrázol, rajta egy emberrel, s mellette a Boris névvel. Sajnos, a szerbiai pártok nem nagyon sietnek elítélni az ilyenfajta megnyilvánulásokat. Kapóra jött nekik, hogy a pravoszláv karácsony miatt nem foglalkozhattak tiltakozó közlemények megfogalmazásával, hiszen ünnepeltek. Ez azonban nem lehet kifogás, mivel valamennyi pártvezér jó keresztényként ott volt a karácsonyi miséken. Jó keresztény nem hagyhatja szó nélkül, ha embertársát - bárki legyen is az -halállal fenyegetik meg. Nem jó jel. Azt jelzik, hogy az ünnepek elmúltával durvul majd a kampány, és nagyon sok felháborító dolognak leszünk még tanúi január 21-éig.
KASZA-ČANAK-TALÁLKOZÓ. Az együttműködés első lépéseként értékelte a VMSZ és a VSZL küldöttsége azt a minapi szabadkai találkozót, amelyet Kasza József és Nenad Čanak vezetett. A két küldöttség abban állapodott meg, hogy a parlamenti választások után is folytatják az együttműködést a Szerbia demokratizálásával, a Vajdaság teljes körű autonómiájának visszaállításával, valamint a Szerbia és Vajdaság decentralizációjával kapcsolatos kérdésekben. Most a Vajdaság új alapszabályának kérdésében született egyetértés: a statútumnak biztosítania kell azokat a legfőbb hatásköröket, amelyek elengedhetetlenek a funkcionális autonómia megvalósításához.
VELED VAN ÉRTELME. Ezzel a jelszóval indított kampányt a Szabad Választásokért és a Demokrácia Központ, a CeSID. Egymillió választópolgárral lépnek majd kapcsolatba a CeSID aktivistái annak érdekében, hogy ösztönözze őket a választáson való részvételre. Felméréseik szerint ugyanis Szerbiában egymillió ember még bizonytalan - nem döntötte el, hogy elmegy-e szavazni. Fontos lenne, hogy elmenjenek, különösen fontos, hogy a fiatalok mind nagyobb számban szavazzanak. A CeSID adatai szerint a legutóbbi választások óta 240 000 fiatal jutott szavazati joghoz, s ők nem kevesebb, mint 118 parlamenti mandátum sorsát dönthetnék el. Ha elmennének szavazni, mert a 240 000 fiatalnak még a fele sem készül az urnák elé menni.

A HÉT FOTÓJA. A szerbiai gárdisták díszsorfala előtt egy szőke hölgy halad el: Anka Vojvodić, Montenegró első belgrádi nagykövete. A magára maradt, sértődött Szerbiának még nincs podgoricai nagykövete, ami a szerbiai külügyminiszter, Vuk Drašković szerint szégyen. Mint ahogy az is, hogy Szerbiának vagy 15 országban (Belgium, Szlovákia, Oroszország, Kanada!) hónapok óta nincs kinevezett nagykövete csak azért, mert a politikai elit a 21-i választások kimenetelére vár.
A határon túli magyaroknak szánt támogatás összege változatlan marad
A határon túli magyarokkal kapcsolatos feladatok ellátására a 2007. évi költségvetés ugyanakkora összeget irányoz elő, mint 2006-ban - közölte a múlt csütörtökön az MTI-vel a miniszterelnöki hivatal (MeH) nemzetpolitikai szakállamtitkára. ,,Összességében tekintve mindazok a források, amelyek 2006-ban rendelkezésre álltak, 2007-ben is meglesznek - fogalmazott Gémesi Ferenc, hozzátéve: ez nagyjából mintegy 12 milliárd forint körüli összeget jelent.
Mint mondta, a források döntően a MeH fejezetében szerepelnek, de az oktatási és kulturális minisztériumnál, illetve még több tárcánál is található ,,határon túli támogatás.
A változások között említette az elmúlt évhez képest, hogy az egészségügyi tárcához kerültek azok a források, amelyeket a határon túli magyarok egészségügyi ellátására biztosítanak. Megemlítette még a földművelésügyi tárcát is, ahol a gazdaszervezeteknek különítettek el támogatási összegeket.
Kitért arra is, hogy a Szülőföld Alapba egymilliárd forintot terveztek ugyan, de a megszűnő közalapítványoknak szánt forrásokat is ide csoportosítják majd át. Összességében két, legfeljebb két és fél milliárd forintra ,,töltődhet fel a Szülőföld Alap - mondta Gémesi Ferenc, s hozzátette: a közalapítványok feladatait a Szülőföld Alap Iroda látja el, ez lesz az az intézmény, amely a pályázatok lebonyolítását is elvégzi a jövőben.