Magyar Dániel, a cserkészszövetség elnöke elmondta, ez a gyakorlat már hagyománynak számít náluk, hiszen nagyböjtben és adventban is lelki nappal gazdagítják a cserkészek életét.

— Több évre visszamenőleg a nagy keresztény ünnepeink előtt szervezünk egy-egy szövetségi szintű lelki napot, melyen minden korosztály képviselteti magát. A nagyböjti eseményt Muzslyán tartottuk meg, és az a célja, hogy a szövetségben összegyűjtsünk minden korosztályt, kiscserkészt, cserkészt, kószavándort és felnőtteket, így ma 119-en vagyunk ezen az összejövetelen, ami a lelki feltöltődést segíti. A program állandó része az ünnepi megnyitó, utána kiscsoportos foglalkozások, lelki beszélgetések folynak, majd a kisebbeknek, fiatalabbaknak játékokat szervezünk, és kézműves-foglalkozásra is van alkalom. A megkezdett tevékenység ebéd után is folytatódik, az idén keresztúttal és természetesen a zászló levonásával zárjuk a napot.

Bátori Szilvia, a Manna lelkiségi csoport tagja kiemelte, ezúttal a lelki napnak a mottója: Jöjjön el a te országod!

— Felkészülünk a húsvétra. Mint mindig, igyekszünk némi változást is hozni, érdekesebbé, a korosztálynak megfelelőbbé tenni a lelki napot, így a kiscserkészeknek bábelőadás lesz, mely a barátságról és a keresztre feszítésről is szól egyúttal. De hogy a nagyobb korosztályról se feledkezzünk meg, bizonyságtétel is lesz. Immár második alkalommal történik meg, hogy bizonyságtételt tesz valaki a cserkészek előtt. Vendégül látunk egy magyarországi, egyetemista lányt, aki bevállalta ezt a merész dolgot, hogy bizonyságot tesz Jézusról. Ami még érdekes, hogy a kiscserkészeknek kézműves-foglalkozást is szervezünk, majd a különböző korosztályoknak játékokat tartunk. A keresztút is a korosztálynak megfelelő, nem túl komoly, de mégis magával viszi a lendületet és a lelkiséget.

Masa Tamás atya, aki maga is cserkész, a bevezető gondolatokat adta közre, húsvét előtti „üzenetet” továbbított a résztvevőknek.

— Elmondtam, hogy szent év van a katolikus egyházban, mivel minden 25. év jubileumi. Ezeknek az éveknek mindig van mottójuk, témájuk, az idén A remény zarándokai címet adták neki, és ezt Szent Pál apostol római leveléből választotta a Szentatya, hogy a remény nem csal meg. Az egyháznak hivatása és feladata is ebben a mai zűrzavaros világban a reménységet hordozni, újra föléleszteni az emberekben. Mi, keresztények nem állhatunk passzívan, nem lehetünk csak kívülálló szemlélői ennek az eseménysorozatnak, mely körülöttünk zajlik. Nekünk meg kell élnünk azt a hivatást, amelyet kaptunk, mert kereszténynek lenni hivatás. Jézus az, aki meghív bennünket, mi vagyunk, akik válaszolunk neki, és ez küldetés, misszió is. Az egyház mindig küldetésben jár. Jézus bízott meg bennünket ezzel, és nemcsak a papokat, hanem mindenkit, aki részesül a beavató szentségekben, a keresztségben, szentáldozásban, a bérmálásban. Ezek erőt adnak ahhoz, hogy ezt a küldetésünket meg tudjuk élni, és valóban szükség van a reményt hordozó emberekre, a fiatalokra és idősekre is, a cserkészekre, és más keresztény hívekre, egyszóval mindenkire.

Kovács Csaba református lelkész először vett részt ilyen eseményen.

— Értesítettek, hogy mivel református cserkészek is vannak, örülnének a református lelkész jelenlétének is. Érthető, hogy kevesen vagyunk itt Vajdaságban mi, református lelkészek, így ritkán vagyunk jelen ilyen eseményeken. Jó tapasztalatom van erről a napról. Először kerültem kapcsolatban cserkészekkel cserkésztalálkozón. Érdekes ez a fegyelem, melyet mutatnak, a keresztyén viszonyulás, jó közösségnek tűnik, és úgy látom, áldás van a munkájukon.

Ima a fiatalokért

A másik esemény a húsvéti ráhangolódásban az ifjúság részére szervezett fáklyás keresztút volt, melyet a Szűz Mária Szent Neve-templom udvarán, kertjében, a kollégium mellett tartottak, illetve a templomban zártak egy imával.

Az alkalmi rendezvényen az Emmausz fiúkollégium növendékei is jelen voltak. Az eseményt értékelve Gabona Ferenc igazgató hangsúlyozta, a tanintézmény éves tervében benne van, hogy a nagyobb egyházi ünnepekre a kollégiumon belül is felkészülnek, ezért a nagyböjti időszakban arra gondoltak, fáklyás körmenetet szerveznek a kollégisták részére.

— Amikor a plébánossal erről beszélgettük, az az ötletünk támadt, hogy szélesítsük ki ezt a kört, és adjuk meg a lehetőséget ebben a felkészülési időszakban a muzslyai fiatalok számára is, hogy részt vegyenek, és bekapcsolódjanak a keresztúti ájtatosságba. Mi az Emmausz kollégiumban a nagyböjti gyónás mellett a keresztútra is gondoltunk, hogy jó lenne, ha a fiúk is részesei lehetnének, hogy átgondolják azokat az eseményeket, amelyek Jézussal történtek a keresztúton. Nagyon szép esténk volt, hiszen több mint 50 fiatal jött el. Jelen voltak a muzslyai animátorok, ministránsok, cserkészek, a fiatalok a hetedik osztálytól, és ők is vállalták egy-egy stációnál a felolvasást, az elmélkedést, részt vettek a fáklyák hordásában egyik állomástól a másikig, közben a taizéi énekeket énekeltük. Tehát elmondhatom, hogy igazi lelki élmény volt mindannyiunk számára.

Elias atya muzslyai plébános hozzáfűzte, a szövegek és az elmélkedések teljesen másak voltak, mint a hagyományos keresztúti ájtatosság szövegei, mert ezúttal a fiatalokról szóltak minden állomáson, és közben imádkoztak is a fiatalokért.

— Ismerjük a fiatalok helyzetét a mai világban, az ő jövőjük még láthatatlan, de hiszünk Istenben, és imádkozunk ezen a keresztúton értük, hogy ők is megtalálják a boldogságot ebben az életben. Higgyünk abban, hogy Isten velük van, megáldja az életüket, és kíséri őket.      

Elias atya jelezte, hogy a gyerekek és a fiatalok részére az idén is megtartják az ún. pattogatott kukoricás oratóriumot. Ez nagyszombaton történik, amikor meghívják a plébániai gyerekeket, hogy csatlakozzanak az egyik legfontosabb programhoz, azon a napon ugyanis őket is bevonják a virrasztásba a templomban, és egy órányit a gyerekekkel is imádkoznak, hogy ezáltal is együtt készüljenek a húsvétra.

A szerző felvételei