A szeretet a mozgatórugója minden nagyszerű cselekedetünknek. Tetteink árulkodnak igazi lényünkről, arról, hogy tudunk, képesek vagyunk-e szeretni. A másik emberhez fűződő érzelmi szálak, az igazi kapcsolódások a mélyben, lelkünk mélységeiben állnak össze egy hatalmas erővé, mely képes elsöpörni minden erőszakot, gyűlöletet, ellenszenvet. Ha tápláljuk ezt a már-már természet feletti erőt önmagunkban, vele együtt mi is óriásokká lehetünk.
Hol a szeretet mostanában? - kérdeztük olvasóinktól.
FARKAS Hilda topolyai egyetemi hallgató:
- A szeretet mindenhol ott van, ahol szükségét érzik. Márpedig minden embernek szüksége van a szeretetre, a szerelemre, hiszen ilyen érzések nélkül nem képes érvényesülni, párt választani, fennmaradni. Az ember ebben különbözik az állattól - habár vannak olyanok is, akik azt állítják, hogy az állatok is képesek az érzelmek átélésére. Az ember szeret, és szereti, ha szeretik. Minden e körül forog a világon. Legtöbbször a személyes szimpátia, az érzelmek döntenek bizonyos helyzetekben, nem csupán a párválasztáskor. Nagyon sokan például így jutnak munkahelyhez. Hiszen az első benyomás nagyon fontos, főleg egy állásinterjúnál. Aki tehát megnyeri a munkaadó szimpátiáját, nagy valószínűséggel megkapja az állást is. Bálint-napkor többet beszélünk a szerelemről, mint egyébként. Pedig a szerelem és a szeretet az az erő, amely hajtja az embert tovább a megkezdett úton. A szerelmest ez az érzés olyan fegyverrel vértezi fel, amelynek köszönhetően szinte sebezhetetlenné válik mindenki mással szemben, csak a szeretett egyénnel szemben nem. De ettől függetlenül a szerelem a legcsodálatosabb érzés, amit ember átélhet, és valójában minden tettének az alapja is. Aki még nem volt igazán szerelmes, nagyon szegény ember. Gazdag viszont az, aki képes szeretni, képes meglátni a másikban azt, ami más számára láthatatlan marad. Mindenkiben ott van a szeretet, csak hagyni kell kibontakozni. Különben elveszünk, felemészt bennünket a mindennapok szürkesége.
CSINCSIK Lajos adai teológus:
- A szeretet mindenütt ott van és mindenkié, ,,csak meg kell keresni a forrását'. Amikor mostanság, Bálint-nap tájékán a szerelemről, a szerelmesekről beszélünk, akkor éppen a szeretet gyújtószikrájáról van szó. Ha folyamatosan és tudatosan rakjuk ezt a tüzet, nem hagyjuk kialudni, ápoljuk, gondozzuk, mindennap ,,életünket adjuk' a szeretett személyért, akkor tartósan megéljük a szeretet melegségét. Olyan erő ez, amely megtart, gyógyít. Képes megváltoztatni a világot. Azokét biztos, akik nem vonakodnak dönteni a szeretet mellett, akár áldozat árán is, de mindazokét is, akik ebben a légkörben hagyják magukat megérinteni.
GUBIK Irén magyarkanizsai vállalkozó:
- Ahol emberek élnek, ott a szeretet. Legalábbis ott lenne a helye. Sajnos, egyre gyakrabban vagyunk szem-, illetve fültanúi annak, hogy ez a nemes érzés sok ember lelkéből kihalt, vagy nem is volt ott soha. Hiszen öldöklés, gyűlölködés, családon belüli erőszak hírét hozzák a mindennapok, és ez sajnos csak azt bizonyítja, hogy a szeretet nincs jelen mindenhol, mindenkiben. Pedig ha valaki egyszer megtapasztalta, mit jelent szeretni, folyamatosan vágyik erre az érzésre. Ha nem is mindig ugyanannak a személynek a szerelmére, de magáról az érzésről nem tud többé lemondani. Persze, vannak olyanok is, akik a szerelem betegeiként - miután csalódtak választottjukban - már soha többé nem képesek szeretni senkit. Nincs lehangolóbb látvány, esetlenebb élőlény az érzések nélküli embernél, aki sem arra nem képes, hogy megszeressen másokat, sem azt nem képes elhinni, hogy őt is meg tudná szeretni valaki. Lehet palotája, méregdrága autója, lelkében koldusszegény marad az ilyen ember.
PETRIK Tibor szabadkai főiskolai hallgató:
- Szeretet ott van, ahol áhítják. Aki képes szeretni, azt viszontszeretik. Ez a természet törvénye, és semmit sem tehetünk ellene. De miért is tennénk? Hiszen a szeretet, a szerelem a legszebb és legnagyobb erővel bíró érzés, még a gyűlöletnél is erősebb. A szerelmes ember bármire képes: feladni az álmait, a függetlenségét, a kényelmét. Szárnyal, és olyan energiával veti bele magát a teendőkbe, ahogyan azelőtt soha. A szerelem segít neki megvalósítani vagy éppen legyőzni önmagát. Erősnek és elpusztíthatatlannak érzi magát. De a szerelem, ha viszonzatlan, akár nyomorba is dönthet. Lelki fájdalmat, ürességet hagy maga után, és ez felemészti az embert. Ezért kell igyekezni mindig erősebbnek lenni önmagunknál, és talpra állni akkor is, ha nem szeretnek bennünket viszont. Szeretni kell, és úgy élni, hogy minket is szeressenek. Ez maga az éltető erő, amely nélkül létezni sem tudnánk.