Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházi év. A soron következő négy hét a várakozás időszaka is, a lelki felkészülés ideje karácsonyra, Jézus születésére.
Az advent a latin adventus Domini (az Úr eljövetele) kifejezésből származik. A hagyományt valószínűleg — a római liturgiától eltérő — gallikán szertartásrend honosította meg a IV. században: a hívők vízkeresztkor (január 6-án) keresztelkedtek, a megelőző három hét pedig a felkészülésről szólt. Az V. században az adventi időszak karácsony elé került, kezdetben hat héten át tartott, majd később négy hétre csökkent. Számos keresztény ünnephez hasonlóan az advent is mozgóünnep, kezdete minden évben más időpontra, az András napjához legközelebbi vasárnapra esik.
Hogyan készülődik? — kérdeztük a héten.
CSETLE Judit felsőhegyi óvónő:
— A karácsony a család, a szeretet ünnepe, melyre már a kis óvodások is lázasan készülődnek. Az óvodában ünnepi díszeket, füzéreket készítünk a gyermekekkel, szülőkkel közösen, jókívánságokat fogalmazunk meg egymásnak. Az ünnepi készülődés jegyében nem feledkezünk meg a karácsony igazi jelentőségéről és fontosságáról sem. Az adventi gyertya pislákoló fénye mellett meséket olvasunk, énekelgetünk. Nekünk, pedagógusoknak célunk ráébreszteni a szülőket, környezetünket arra, hogy hálásnak kell lenni mindenért, amink van. A meghitt családi pillanatok, együttlétek semmivel sem pótolhatóak. Az én karácsonyom erről szól: a ragyogó gyermeki szempárokról, a családról, és nem a drága játékokról, ajándékokról.
PÁLINKÁS Csilla magyarkanizsai háztartásbeli:
— Advent első vasárnapján meggyújtjuk az első gyertyát az adventi koszorún. Ezt magam készítem, mint a lakásunk többi karácsonyi díszét is. Az ajándékokat is ebben az időszakban veszem meg, illetve készítem el, mert ebben a nehéz világban egyszerre kiadni olyan sok pénzt egyszerűen képtelenség. December elején megveszem a mézet, a mákot és a diót, és a többi szükséges alapanyagot is apránként vásárolom meg. A lányaimmal együtt készülünk a karácsonyra, igyekszünk lelkileg is ráhangolódni az ünnepre. Megbeszéljük, hogy milyen süteményeket készítünk majd karácsonyra. Ez azonban kizárólag a pénztől függ. A férjem fizetéséből élünk négyen, ezért szerények az ünnepeink, és ez valamelyest rányomja bélyegét az ünnepi készülődésre is.
ARANCSITY Angéla, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség szakmunkatársa, Szabadka:
— Közeledik a karácsony, a szeretet ünnepe. Tudom, ez a tény. De lélekben keresem az ünnep lényegét: a szeretetet, az ajándékozást... Hát igen, az ajándékok! Nem kell ecsetelnem, hogy inkább lélekben igyekszem felkészülni erre a szép ünnepre. Az adventi időszakban gyönyörűek a roráték, hajnali misék. Elhatároztam, hogy erőt veszek magamon, és keddenként meg csütörtökönként felkelek hajnalban és elmegyek a rorátéra. Reményeim szerint a „várakozás” időszaka sokkal meghittebbé fogja tenni karácsony ünnepét ebben a rohanó világban, ahol még arra sincs ideje az embernek, hogy megálljon egy pillanatra és kicsit „rendet rakjon” a lelkében.
BODÓCSI Mihály adai földműves:
— Az ünnepre nem készülődök, ez az asszonyok dolga. Gyermekkoromban nagy izgalommal vártuk a karácsonyt, hetekkel korábban már gyűjtögettük a diót, elkészítettük a szalmát, amit karácsonykor bevittünk a szobába. Gyermekként még volt varázsa az ünnepnek, de ez az ember felnőttkorára valamiért elmúlik. Most már úgy vagyok vele, hogy minden ünnep teher, hiszen pénzre van szükség ahhoz, hogy szép, meghitt legyen a hangulata. Egyre nehezebb előteremteni az ünnepi vacsorára és az ebédre valót, az ajándékokról nem is beszélve. Szerencsére a gyermekeim már nagyok, így megértik, hogy csak szerény ajándékok kerülnek a fenyőfa alá.
CSESZKÓ Valentina szabadkai középiskolás:
— Nagyon várom már a karácsonyt. Hetekkel korábban elkezdünk készülődni az ünnepre, megbeszéljük, hogy milyen süteményeket készítünk. Legelőször az adventi koszorút készítem el. Egyet a bejárati ajtóra, egyet az asztalra. Jó érzés válogatni a díszítőelemek között, megálmodni, hogyan nézzen ki a koszorú, majd később a fenyőfa. Feldíszítjük a lakást is és minden vasárnap meggyújtunk egy gyertyát. Vasárnaponként a család együtt elmegy a szentmisére is és ez igazi ünnepi hangulatba hozza a családot. Az idén magam készítem el a családtagjaimnak szánt ajándékokat is, de hogy ki mit kap, az titok.
VISNYEI Magdolna temerini könyvelő:
— Nem készülődök különösebben az ünnepre. Apránként megveszem a szükséges dolgokat, készítek egy adventi koszorút az asztalra, majd karácsony közeledtével egy kicsit kidíszítem a lakást is. Az ajándékokat szinte mindig az utolsó pillanatra hagyom, habár az idén sajnos nem kerülnek drága ajándékok a fenyőfa alá. Advent első vasárnapján kimegyek a szüleim sírjához is, oda is viszek adventi koszorút. Karácsonykor együtt ünnepelek a fiammal és a családjával, ilyenkor én készítem el az ünnepi ebédet. Sajnos, a pénztelenség arra kényszerít, hogy mindenből csak keveset vegyek meg, és hogy találékony legyek a konyhában. Egyszerű, kevés alapanyagból, de nagyszerű aprósüteményt készítek, az unokáimnak pedig az ajándék mellé egy kis zsebpénzt is adok.
TÓTH BAGI Jusztina palicsi nyugdíjas:
— Én már évek óta nem készülődök az ünnepre, mert nincs miből. Alig 18 ezer dinárból élek, kell a pénz a tüzelőre meg a gyógyszerekre. A templomba viszont rendszeresen eljárok, az adventi időszakban meg kiváltképpen. Én a szentmise hallgatása közben készítem fel a lelkemet az ünnepre.