home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Hőguta
Orosz Ibolya
2015.08.03.
LXX. évf. 30. szám
Hőguta

Este van, fél tíz. A nagy hőség után végre ki lehetett nyitni minden ablakot. Alaposan belocsolva a pázsit, megfürdetve a fenyőfák: üde, friss levegő szüremlik befelé a szúnyoghálókon. Meg olyan hangos tücsökzene, hogy alig érteni, mit mond a televízió — föl kellett erősíteni a hangot.

Itt, az erdő alatt, általában nem hallani a főút zaját. Nem szokott idehallatszani a kelebiai határátkelőre vezető, illetve onnan jövő folytonos forgalom. Most mégis: a tücskök éktelen zenebonáját is túlharsogják a vadul tülkölő autók. Dudálva vonulnak fél tízkor, aztán tizenegy óra tájt megint. Ha szombat volna, az ember csak legyintene: lakodalom. De vasárnap van. Július 19-e, a helyi közösségi választások napja. Így az autódudáltatós ünneplés csak egyet jelenthet: Kelebián a haladók győztek.

Kelebián is (a szavazatok 51%-át kapták) — derül ki másnap a hírekből. Szabadkán, a város szívében, a Központ I., II. és III. helyi közösségben az urnák elé vonuló polgárok 58-60%-a szavazott a Szerb Haladó Pártra. Vučić pártja a község 37 helyi közössége közül 27-ben nyerte meg a választásokat. Nincs mit tenni, mint tudomásul venni. Tetszik vagy nem tetszik, ez van. Tudomásul venni (beletörődni?), hogy ez Vajdaságban az esedékes önkormányzati és tartományi választásokon sem lesz majd másként.

Az őrlődés nem segít. Teljesen hiábavaló azon tépelődni, hogy mi őrültünk meg teljesen, vagy a körülöttünk levő világ. Régebben, így vasárnap esténként, legalább volt egy bizonyítékunk arra, hogy nem mi vagyunk a bolondok. Volt egy politikai tévéműsor a B92-őn, az Utisak nedelje, mely megnyugtatott bennünket: nem ment még el teljesen a józan eszünk. Nem nekünk. Sajnos a napokban volt pontosan egy éve annak, hogy az Utisak nedeljét és Olja Bećkovićot kurtán-furcsán levette műsoráról a B92. Most, az első évfordulóval szinte egyidejűleg, a legendás — az 1989-ben született és a miloševići önkényuralom idején az ellenállás szinonimájává vált — B92 Rádiót is megszüntették. Megölték, ahogy Miloš Vasić mondja: „hidegvérrel, kegyetlenül és pofátlanul.”

Igaz, a rádiót nem a politika tette el láb alól (ahogy Olját és a műsorát). Hanem a tulajdonosi menedzsment. A rádióban megszűntek a hírműsorok (?!), az adó csak zenét sugároz. Az újságíróknak felmondtak, de még mielőtt közölték volna velük, hogy lapátra tették őket, a végkielégítés már ott volt a bankszámlájukon. És nincs Utisak nedelje meg Peščanik, ahol ezt (is) ki lehetne beszélni. Hogy ki itt a normális, és ki nem. A B92 Rádió ugyanis nemzeti frekvenciát kapott, ez a frekvencia pedig nem jár olyan adónak, amely nem készít hírműsorokat, hanem csak muzsikál...

Hát most itt ülök ebben a kánikulában. És főhetek a saját levemben, hogy nekem van-e igazam a B92 meg a Szabadkai Rádió sorsával kapcsolatban, vagy másoknak, akik az előállt helyzetet magyarázzák. Azon is morfondírozhatok, hogy ha valaki célul tűzte ki, hogy tizennégy-tizenhat helyi közösségben számít választási győzelemre, akkor a kilencben szerzett abszolút többség mitől lesz ünneplésre méltó győzelem. Ez tiszta matematika. Vagy nem? Ha nem, akkor nyilván az én készülékemben van a hiba: hőgutát kaphattam. 


Nyitókép: Szalai Attila

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..