home 2024. március 29., Auguszta napja
Online előfizetés
Hit, szabadság, megmaradás
Szakáll Laura, Tóth Lívia
2022.08.17.
LXXVII. évf. 33. szám
Hit, szabadság, megmaradás

A hagyományokhoz híven a szabadkai Szent Teréz-székesegyházban megtartott szentmisével kezdődött, majd Palicson folytatódott a Vajdasági Magyar Szövetség központi ünnepsége, melyre Vajdaság számos településéről érkeztek hívők. 

Msgr. Fazekas Ferenc, a Szabadkai Egyházmegye általános helynöke hangsúlyozta, Szent István ünnepe azoknak az értékeknek a megbecsüléséről szól, amelyeket az államalapító is képviselt, aki, mint a katolikus egyház szentje, minden időkre példamutató marad.

— Mi is felhozhatunk rengeteg kifogást, hogy képtelenség szentnek lenni. Ilyenkor gondoljunk szentjeinkre, akik közül egyiknek sem volt könnyű az élete, mindegyiküknek meg kellett küzdenie elsősorban a rossz hajlamaival vagy éppen az értetlen környezetével. Mint ahogyan nekik is erőt adott a Jóisten, nekünk is segítséget nyújt, hogy a mi életünk is fokozatosan a szeretetben bontakozzon ki — hangzott el a szentmisén.


Szentmise

Augusztus 20-a az államalapítás mellett az újbúzából sült kenyér ünnepe is. Az újkenyeret, valamint az idei termést jelképező gyümölcsökkel teli kosarat vajdasági cserkészek vitték az oltárhoz megszentelésre.

„Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”

Palicson, a Vigadó előtt felállított színpadon a Szabadkai Fúvószenekar műsora köszöntötte a közönséget. Az est fellépői a budapesti Operettszínház művészei voltak, majd DJ Manó szórakoztatta az egybegyűlteket. 

Az ökumenikus kenyéráldásban, melyen hálát adtak, hogy a Jóisten ilyen nehéz, ínséges időben is megadta a mindennapi kenyeret, Fazekas Ferenc atya, a Szabadkai Egyházmegye általános helynöke, Verebélyi Árpád főesperes, Halász Béla református püspök és Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes vett részt.


Kenyéráldás

Ünnepi beszédében Pásztor István, a VMSZ elnöke megállapította, a kisebbségi sorsban élőknek a saját történelmükért is meg kellett küzdeniük, akár a betévő falatért. Évtizedekig tilos volt a magyar történelem, aki foglalkozott volna vele, vagy tanította volna, az irredentának, majd fasisztának érezhette magát.

— A rendszerváltozást követően, amikor nem megküzdenünk kellett a magyar történelemről való tudásért, hanem élnünk kellett a lehetőséggel, döntenünk kellett ünnepeinkről, jeles napjainkról, zászlónkról, szimbólumainkról és annyi egyébről, amitől mi, vajdasági magyarok azonosnak érezzük magunkat saját magunkkal, a múltunkkal és a jelenünkkel, úgy döntöttünk, hogy két olyan ünnepünk van, ami bennünket a nemzet részévé emel: március 15-e és augusztus 20-a. Márciusban leborulunk hőseink emléke előtt, augusztusban templomba megyünk, hálát adunk, aztán pedig megünnepeljük közösen, hogy vagyunk: így gyűlünk össze itt, Palicson 1996 óta.

A jelenlegi helyzet kapcsán a pártelnök kifejtette, a fejlődő gazdaságot, a fellendülő ipart, a gépesített mezőgazdaságot és állattenyésztést másodpercek alatt megsemmisítheti az aszály, a szankciós politika, az ideológiai hadviselés, a politikai nyomásgyakorlás, a háború.

— Áramszünet, benzinhiány, gázmizéria. A XX. században több alkalommal találkoztunk ezzel, kipróbáltuk, hogy milyen. Európa nyugati részében akkoriban, amikor mi páros és páratlan számra végződő rendszámtábla alapján hajtottunk autót, a jóléti társadalmak előnyeit élvezték. Mi pedig nem tudtuk, hogy a hiánygazdaság a demokrácia fejlettebb formája. No, de most újra ezt akarják velünk megtanítani, s mivel erősek, dölyfösek, fölényesek, nem riadnak vissza a nyomásgyakorlástól. De akkor mi tart meg bennünket? A belső értékünk: a hitünk, ami szabadságunk alapját jelenti. A szabadságunkét, ami megmaradásunk záloga.

Rámutatott, méltónak kell lenni a magyar nemzethez, illetve mindenki a maga nemzetéhez legyen méltó, különben acsarkodás van, és viszály. A szabadságot nem egyik ember, illetve nem egyik nemzet adja a másik nemzetnek.  

— A szabadság a legnagyszerűbb dolog, amit a Teremtő az embernek adott, képesség. Képesség arra, hogy választhassunk jó és rossz között, hogy felismerjük a korlátokat. Képesség arra, hogy rácsodálkozzunk a végtelenre és az örökkévalóra, amihez mérten semmik vagyunk, de ha jó döntéseket hozunk, akkor egyenként és sokaságként, nem tömegként, de nemzetként felemelkedhetünk, a ránk rontó bajokkal megküzdhetünk. A szabadság a lélekben lakozik, ahogyan azt Berzsenyi Dániel írta, „lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat”.


Ünnepi beszéd

A szabadság és a választás lehetősége

Pásztor István emlékeztetett Szent István törvényére, mely szerint minden tíz falunak építenie kell egy templomot.

— Ha nincs többet tíz falu, ami fontosnak tartja a templomát, az imádkozást, a remény megtartását a dúlt időkben, akkor nem marad nemzet, csak csőcselék, nem marad ember, csak egyén, akkor magyarnak lenni nem küldetés többé, ami csuda dolgok megtételére tesz képessé. Akkor magyarnak lenni nyűg és különböződés. A szabadság nehézsége éppen ezekben a választásokban lakozik, de képesség is, amivel cserébe megajándékoz. Csuda dolgok megtételére lélek s szabad nép képes — ezt a szabadságot megadta nekünk államalapító szent királyunk. A kereszténység felvételével a szabadság lehetőségét hagyta ránk, ezáltal pedig a választás lehetőségét is. Dönteni kell jó és rossz között, helyes és nem helyes között, háború és béke között. Végső soron arról kell dönteni mindennap, hogy a Kárpát-medence népei között mi a dolgunk. Együttműködni vagy leigázni? Az urat szolgálni vagy az uraktól kegyet lesni? Egyszerűnek tűnő kérdések, melyek ugyanoda vezetnek vissza, a szabadsághoz.

Kiemelte, minden nemzet küldetése a megmaradása. Csak az utak különböznek, melyeket a nemzetek megmaradásuk megvalósítása céljával választanak.

— A helyes választás az önbecsülés és nem a dölyfösség, a helyes választás az együttműködés, de nem a megalkuvás, a helyes választás a keménység és nem a simulékonyság, a helyes választás annak elismerése, hogy a teremtett világ része vagyunk, nem pedig teremtettük a világot, aminek urai lehetünk. Gondot kell viselnünk a szülőföldünkről, amelyen ezer év óta másokkal együtt otthon vagyunk, és mivel kisebbség vagyunk, meg kell dolgoznunk azért, hogy magyarok maradhassunk. Köszönetet kell mondanunk Magyarország 2010 óta hatalmon lévő nemzeti kormányának, valamint Szerbia elnökének és kormányának az egy évtizedes partneri viszonyulásért, az együttműködési szándékért és nyitottságért.


Az újkenyér megszegése

Beszédében arra is kitért, hogy hét éve tűrjük a migránsáradatot, melynek kapcsán „újfent és világosan ki kell mondani, a migránsinváziót a déli határon meg kell állítani”.

Végezetül ismét államalapító szent királyunkra hivatkozott, akinek a legfőbb törekvése a béke és a jó viszony, valamint az erős ország megteremtése volt, melyet hittel és akarattal vértezett fel.

— A hit jelentette szabadság adja meg az erőt, ami nélkül nem építhető és nem tartható meg egyetlen közösség sem. Mi 2022-ben is azt tudjuk ünnepelni, hogy van hitünk, van bennünk szeretet a szülőföldünk iránt, és együttműködési szándék vezérel a többség irányában. A nemzethez tartozás kiteljesedése az elmúlt tizenkét év nemzeti kormányzásának köszönve aranykorát éli. Vigyázzuk meg mindezeket! — mondta ünnepi beszéde végén Pásztor István, majd Hajnal Jenővel, az MNT elnökével megszegte az újbúzából sütött kenyeret.

Fotók: Apró József, Szakáll Laura és Dinovizija

Képgaléria
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..