home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Hírek a nyugdíjasok otthonából
(-r-s)
2014.11.04.
LXIX. évf. 45. szám

Ahogyan a dolgok haladnak, olybá tűnik, a többnyire jókedvben eltöltött kellemes őszi napokat — a sok levonás és takarékoskodás után — igencsak zord tél követi majd.

Napsugaras Ősz után fagyos tél (?)

Ahogyan a dolgok haladnak, olybá tűnik, a többnyire jókedvben eltöltött kellemes őszi napokat — a sok levonás és takarékoskodás után — igencsak zord tél követi majd. Nem is annyira a nagy hidegektől tartunk, hanem az életlehetőségeink megcsappanásától, melyet a nadrágszíj megszorításának neveznek azok, akiknek az előállt helyzetben szellemeskedni van kedvük.

A központi és a helyi közösségi őszi rendezvények ezúttal vidámabbak voltak, mint azt eddigiek. Azt is mondhatnánk: idős társadalmunk mintha a vesztét érezte volna. Legszívesebben minden eddig megtartott műsoros délutánról és estről beszámolnánk, ennyi helyünk azonban nincs a rovatunkban. Így csak néhányat említünk meg azok közül, amelyek szerfelett vidámra sikeredtek.

A TISZA JOBB ÉS BAL OLDALÁN működő városi, községi és helyi szervezetek mindeddig közös műsorokat, baráti találkozókat tartottak — ezt tették az idén, október 12-én is az esti órákban Magyarkanizsán. Mivel azonban a területen nincs akkora terem, amelyben a sok idős ember mind elférne, a rendezvényeket megosztják, és a szervezést is más-más egylet, csoport vagy társulat veszi át. Az idén tehát a Kanizsai Nőegylet volt a vendéglátó, s meg kell állapítani, hogy elnöke, Huszár Anna remek munkát végzett. Szabadkáról, Moholról, Kispiacról és természetesen a csinos kisvárosból több mint száz ember tett eleget az invitálásnak, és fogyasztotta élvezettel az egylet által asztalokra tálalt kalácsokat, süteményeket, tortákat, szörpöket, borokat. Jelentősen fokozta az amúgy is jó hangulatot a nyugdíjasok négytagú hobbizenekara, mely fáradhatatlan kedvvel „húzta”, akár külön kívánságra is a vendégek nótáit. Ilyen körülmények közepette jólesett csevegni a régi barátokkal, és újakat szerezni.

A PEŠČARA HELYI KÖZÖSSÉG műsorát két részben tartották meg 24-én. A 17 órai rendezvény azoknak szólt, akik koruk vagy betegségük miatt nem maradhattak az esti órákig a „Kisiskola” (Šabac u. 1.) termében. Ők ötven-egynéhányan csokoládéval, cukorkával, kaláccsal és üdítőitallal köszönték meg a Gróf Széchenyi István Általános Iskola alsós diákjainak a kedves kis műsort. A jobb állóképességű nyugdíjasoknak 19 órakor a felsősök mutatták be meghatóan szép előadásukat. Őket is megajándékozta a hálás közönség. Az egyesületnek mintegy száz tagja ott maradt a vacsorán, illetve egy vidám hangulatú beszélgetésen. A szervezet amatőr zenészeinek fellépését a vendégek egy-két pohárka ital társaságában élvezhették. A műsor mindkét részének fő szervezője Sindrics Mária elnök asszony volt, a munkában pedig az elnökség tagjai segítették.

CSANTAVÉR IDŐS EMBEREI, csaknem ötvenen 25-én, 17 órakor otthonuk nagytermében találkoztak. Őket és az egyesület központjának küldötteit Szabó József elnök fogadta. A fentebb elmondottak után bizonyára felesleges hangsúlyozni, hogy az est jó hangulatban, kedves csevegésben, itt-ott hangos eszmecserében telt, amit ugyancsak élő zene, jó vacsora meg jóféle borocska alapozott meg.

A fáradhatatlan túrázók

A Peščara helyi közösség nyugdíjasszakosztályáról már több alkalommal megállapítottuk, hogy tagjai lassan ország- és világjáró turistákká „fejlődnek”. Nincs a városban olyan kirándulásszervező iroda, amely meghívásának ne tennének eleget — főleg, ha a Subotica-transról van szó. A nyugdíjasok ugyanis többször is megbizonyosodhattak róla, hogy a szabadkai utazási iroda jó, kényelmes busszal szállítja őket úti céljukra, s amit a programban kilátásba helyez, azt az utolsó betűig be is tartja.

Legutóbb például Pécsre, Villányra és Szigetvárra vitte utasait — ötven embert. Ha a busznak több férőhelye volna, akkor is tele lett volna, hiszen ezúttal több mint húsz érdeklődő ember volt kénytelen otthon maradni.

Mi adta a kirándulás ötletét? Minden bizonnyal a Szulejmán című tévésorozat, melyet a tagok szinte kivétel nélkül követnek. Mert mégiscsak érdekes az a történelmi tény, hogy a török vezér a szigetvári csata előtt halt meg a sátrában (ennek helyén áll Törökország ajándéka, a Zrínyi- és a Szulejmán-szobor, melyet a „kirohanás” helyszínének végigjárása során föltétlenül meg kellett nézni).

A három helység egyéb látnivalóit is megtekintették. Pécsett például a gyönyörű székesegyházat, a Zsolnay-kiállítást és a kilátót. Szigetváron a dzsámit, melyet a török császár építtetett, de halála miatt nem láthatott kész állapotában. Villányban pedig természetesen nem maradhatott el a borkóstoló. A vendégeknek — noha meglehetősen sokba került — a portóiból készített bordzsem volt a legérdekesebb. Még a szabadkai barátoknak is jutott belőle.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..