— A 2022-es év fogja meghatározni azt az érdekérvényesítő erőt és teret, ami a következő négy-öt évet jellemzi majd — emelte ki Pásztor István. Mint mondta, jövőre egy olyan választási évünk lesz, amelyben hét szavazást bonyolítanak le, és ez négy-öt különböző időpontban fog megtörténni. Ezért ahhoz, hogy ezt a megmérettetést sikerrel vegyük a közösség érdekérvényesítő erejének az érdekében, időben hozzá kell fogni a felkészülésekhez. — A dolgok mostani állása szerint január második felében megtörténik a szerb alkotmány módosításával kapcsolatos referendum. Ez minden bizonnyal január 16-án lesz. Ezzel kapcsolatban a szerb parlament megváltoztatta a referendumról szóló törvényt, megteremtve a választásnak a jogi keretét és feltételrendszerét. Ezt követően, április elején kerül sor Szerbiában a köztársasági elnökválasztásra, az előre hozott parlamenti választásra, illetve a belgrádi közgyűlés megválasztására. Körülbelül ugyanebben az időszakban, valamikor április elején lesz a magyarországi parlamenti választás, amelyben mi levélszavazás útján tudunk részt venni. Számolni kell egy magyarországi referendummal is a gyermekek védelmével kapcsolatban. Továbbá a jövő év végén, októberben-novemberben jár le a Magyar Nemzeti Tanács négyéves mandátuma, vagyis nemzeti tanácsot is választunk.

A legösszetettebb, a legaktuálisabb, a legnagyobb odafigyelést és munkát igénylő a magyarországi parlamenti választásra való felkészülés. Ezen a szavazáson azok tudnak részt venni, akik regisztráltak, tehát kifejezésre juttatták azt a szándékukat, hogy élni kívánnak a szavazati jogukkal — nyomatékosította a párt elnöke. 

— A regisztráció tíz évig érvényes, tehát akik már regisztráltak, azoknak nem kell újra regisztrálniuk. Viszont sokan nem tudják azt, hogy önmagában az állampolgárság nem jelent szavazati jogot. Ezért úgy döntöttünk, elindítunk egy terepi kampányt, amelyben több mint ezren fognak részt venni december 3-a és 12-e között, arra törekedve, hogy megtaláljunk minden vajdasági magyart, akiről feltételezzük vagy gondoljuk, hogy van neki állampolgársága. Megkérdezzük, regisztrált-e már, kíván-e élni a szavazati joggal, illetve segíthetünk-e a regisztrálásban.

A nyilvánosan elérhető adatok szerint megközelítőleg 150-170 000 vajdasági magyarnak van magyar állampolgársága. A pontos számokat nem tudni, mert ezek személyes adatok. Viszont a magyarországi választási iroda honlapján elérhető egy adat, mely szerint valamivel több mint 63 000 olyan kettős állampolgár van, akinek itteni a lakcíme, aki regisztrált. Óriási a különbség, majdnem a háromszorosa, tehát ilyen szempontból van értelme az akciónak — szögezte le Pásztor István. Mint mondta, csak egyetlenegy racionálisan megfogalmazható célt tűztek ki maguk elé: mindenkitől megkérdezni, hogy kíván-e élni a szavazati jogával, és tudnak-e neki bármilyen segítséget nyújtani ebben.

A VMSZ elnöke egyúttal azt is hangsúlyozta, hogy a párt akciója a magyarországi és a szerbiai jogi rendelkezéseket figyelembe véve is törvényes. Mint mondta, mindkét országban kijárták a hivatalos utat.

— Ezért mindenkit arra szeretnék kérni, hogy ne jelentgessen föl bennünket, mert az, amit csinálunk, jogszerű. Nem fogunk visszaélni semmiféle személyes adattal, egyetlen célunk van, hogy ezt a számot maximalizáljuk, illetve hogy segítsünk az embereknek.