A Fővárosi Főügyészség több emberen elkövetett, emberöléssel megvalósított háborús bűntett miatt múlt hétfőn őrizetbe vette a 91 éves Biszku Bélát, aki a megalapozott gyanú szerint felbujtóként vett részt két 1956-os sortűzben. A bűncselekményért életfogytig tartó szabadságvesztés is kiszabható — jelentette be Ibolya Tibor megbízott budapesti főügyész.

Az MTI közlése szerint Ibolya kijelentette azt is, hogy az MSZMP ideiglenes intézőbizottságának valamennyi akkori tagja (Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kádár János, Kállai Gyula, Kiss Károly, Marosán György, Münnich Ferenc) ugyanezzel a bűncselekménnyel gyanúsítható lenne, de már csak Biszku Béla él közülük. Majd a rendszerváltozás utáni magyar büntető igazságszolgáltatás jelentős mérföldkövének nevezte a gyanúsítás. Biszku esteében pedig kezdeményezték a házi őrizetbe való helyezését.

A gyanúsításban az 1956-os forradalom utáni megtorlások fő irányítójának és felelősének nevezte Biszku Bélát, konkrétan pedig a sok halálos áldozattal járó két sortűzzel, nevezetesen a budapesti Nyugati téri és a salgótarjáni sortűzzel összefüggésben. A sajtónak átadott dokumentum szerint Biszku Béla az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége 1956. december 3-án megtartott ülésén többek között a következőket mondta: „...egyetértek azzal, hogy a munkástanácsokkal szemben olyan politikát kell vinni, hogy a tulajdonképpeni feladatokra kell irányítani a figyelmet, de ezt karhatalmi, rendőrségi fellépés nélkül nem lehet sikeresen megoldani, mert az utóbbi napok azt mutatják, hogy mert ilyen fellépés nem volt, az ellenforradalmi nyomás rajtuk keresztül erősödött...”.

A Katonai Tanács másnap, december 4-én ült össze. A gyűlésen a többi közt meghatározták, hogy az „ellenséggel szemben határozottan kell fellépni”, továbbá „gyorsan és kegyetlenül le kell számolni velük”. Ezután következtek a karhatalmi alakulatok által a polgári lakosságra leadott sortüzek, köztük az 1956. december 6-án, a fővárosi Nyugati téren történt tüntetésen és december 8-án Salgótarjánban.

Az említett ügyészség szerint az MSZMP Ideiglenes Intéző Bizottsága — melynek Biszku Béla döntési joggal rendelkező tagja volt — közvetlenül irányította a karhatalom operatív vezető testületét, a Katonai Tanácsot, feladatokat határozott meg és célokat tűzött ki neki, melyeket a karhatalmi erők végrehajtottak. A gyanúsítás szerint Biszku Béla ezzel rábírta a karhatalmi erőket a háborús bűntettek elkövetésére, valamint társaival ezekre a bűncselekményekre szövetkezett.
Egyébként Biszku Báláról még a kádári időkben is azt mondták, hogy a „puha diktatúra legkeményebb ökle”, életfilozófiáját tekintve pedig mindig hithű kommunistának vallotta magát. 1921-ben született, szerszámlakatosként dolgozott, tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak, majd 1948-ban a szociáldemokratákkal való egyesülés után létrejött új pártképződménynek, a Rákosi Mátyás vezette Magyar Dolgozók Pártjának. Az ötvenhatos forradalom idején a Nagy Imre által is életre hívott Magyar Szocialista Munkáspártnak lett a tagja, de igazi „karrier”-t csak a forradalom leverése után futott be. Hosszú ideig, Kádár egyik közeli munkatársának, jobbkezének számított. A magyarországi kommunizmus egyik legsötétebb korszakában: 1957 és 1961 között belügyminiszter volt. Sokak szerint a megtorlások egyik vezére. Utána kinevezték miniszterelnök-helyettesnek, de 1962-től már az MSZMP Központi Bizottságának a titkára. A retorikájában is kemény politikus nyugdíjazására, vagy inkább kényszernyugdíjaztatására azután került sor, miután 1978-ban szembefordult az akkor még mindenhatónak számító Kádár Jánosnak az enyhülést meghirdető politikájával. 

A politikától teljes egészében a rendszerváltozás hajnalán, 1989-ben vonult vissza, s azóta is kapja magas nyugdíját, mely egyes magyarországi lapok szerint eléri a 642 000 forintot, bár ő maga azt állítja, hogy havi járandósága „csupán” 240 000 forint.

Ismételten a figyelem középpontjába akkor került, amikor két évvel ezelőtt a budapesti mozikban elkezdték vetíteni a róla szóló Bűn és büntetlenség című dokumentumfilmet, melyben többek között kijelentette, hogy nem érzi magát felelősnek a forradalom utáni megtorlásokban, s véleménye szerint az akkori perek jogszerűek voltak, noha ,,biztosan voltak túlkapások is”. Az 56-os eseményeket a filmben is ellenforradalomnak minősíti. A nyilvánosság felháborodását az keltette fel leginkább, amikor ezeket az állításokat nem sokkal a dokumentumfilm bemutatása után a Duna Tv Közbeszéd című műsorában is megismételte. Az interjú után 2010. augusztus 6-án Szilágyi György jobbikos országgyűlési képviselő jelentette fel a hatóságnak, az ügyészség pedig 2011. január 27-én emelt vádat ellene a kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása miatt.

Őrizetbe vételekor Biszku Béla nem tanúsított ellenállást, együttműködő volt, és továbbra is ártatlannak vallja magát.