
Beszélgetős, zenés estet tartottak Zentán a Kiszsinagógában, melynek vendége a Csík Zenekar volt. A nemzeti összetartozás napjának előestéjén életre hívott eseményt a szabadkai Mathias Corvinus Collegium Alapítvány szervezte partnerségben a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központtal. A zenekar tagjaival, akiket nem csak a Kárpát-medence, hanem a világ magyarsága is ismer, Juhász Gábor, a Juhász Zenekar vezetője beszélgetett.

Kevés zenekar mondhatja el magáról, hogy több mint három évtizede változatlan lendülettel, az idő múlását és a divatok jövés-menését figyelmen kívül hagyva, a nehézségeken felülkerekedve és a sikereket bölcsen kezelve alkot. A Csík Zenekar azonban pontosan ilyen. Műsoraikban a közönség által szeretett, igényes és sokszínű zenei világot viszik tovább, miközben olyan dalokat is megszólaltatnak, amelyek maradandó nyomot hagytak a magyar zenei élet elmúlt évtizedeiben. Ezek közé tartozik többek között a Bagossy Brothers Company Olyan ő, a Kispál és a borz De szeretnék, vagy a Quimby Most múlik pontosan című szerzeménye, amelyeket a Csík zenekar is sikerre vitt a saját előadásmódjában.
A rendezvény nem csak közösségi élmény volt, hanem csodálatos koncert is, ahol a dalok között a zenekar tagjai – Makó Péter (fúvós hangszerek), Majorosi Marianna (ének), Gál Tibor (hegedű, ének), Szabó Attila (hegedű, gitár), Bartók József (nagybőgő), Barcza Zsolt (cimbalom, tangóharmonika), Kunos Tamás (brácsa) – személyes történeteket is megosztottak. Szó volt a pályafutásukról, illetve arról, hogy vannak-e a népzenében is slágerek, miként alakult a Csík zenekar repertoárja az autentikus népdaloktól a feldolgozásokig, hogyan kerültek a műsorukba Lovasi András vagy a Quimby zeneszámai, milyen volt együtt dolgozni Presser Gáborral.
Az est végén Juhász Gábor megkérte a zenekar tagjait, mondják el, mit jelent számukra a magyar nemzet összetartozása? Elhangzott, nagyon jó ötlet, hogy június 4-e már nem gyásznap, hanem a nemzeti összetartozás napja, az pedig valóságos csoda, hogy a magyar kultúrának az összetartó ereje mekkora hatással bír az elszakított nemzetrészekben. Ha összetartanak a magyarok, éljenek bárhol a világban, a nemzet erős tud maradni a szétszabdaltságában is. Fontosnak tartják a közösség erejét és megújulását, a nyelv, a zene, hagyományok megőrzését, a magyarságtudatot. Amíg tudunk együtt énekelni magyarul, addig nincs veszve semmi, addig a közösség él – hallottuk.
A közel két órás összeállítás az esemény elnevezésében is szereplő Hazám, hazám című dallal fejeződött be, amely a trianoni békediktátum 100. évfordulóján, 2020-ban született meg a nemzeti összetartozás napjára. A Csík Zenekar ismert énekesek, zenészek, előadóművészek közreműködésével készítette el a szerzeményt. A klip felvételei is különleges körülmények között zajlottak, hiszen a koronavírus-járvány miatt minden előadó külön, elsősorban az otthonában vette fel a dalt. A Hazám, hazám arról szól, hogy bár 1920 óta határok választják el egymástól a magyarságot Közép-Európában és a világban, mégis egyek vagyunk.
A Kiszsinagógát megtöltő közönség felállva és hosszan tartó vastapssal köszönte meg a Csík zenekarnak a szívmelengető, csodálatos együttlétet.
A Csík zenekarral a szabadkaiak is találkozhatnak június 4-én, 18 órai kezdettel az MCC központban.
Fényképezte: Tóth Lívia