home 2024. június 24., Iván napja
Online előfizetés
Hazafias fosztogatás
(B92)
2012.11.21.
LXVII. évf. 47. szám

A B92 televízióadó a múlt héten lezárta az elmúlt hetekben nagy visszhangot kiváltó tényfeltáró sorozatát, a Hazafias fosztogatást, melyben a belgrádi újságírók számos visszaélésre derítettek fényt. A feltárt tények alapján kijelenthető, hogy az elmúlt tizenkét évben 2,8 milliárd euró vándorolt a szerb költségvetésből többnyire tisztességtelen úton magánzsebekbe.

Attól függetlenül, hogy a pénzeszközök eredetileg a Kosovóban élő veszélyeztetett szerb lakosság segélyezésére lettek kihelyezve, az érintettek legtöbbje ma is igen sanyarú körülmények között él. Az egyének gazdagodását pedig a hazafiak és az árulók címkézéssel igyekeznek leplezni.
Mindez oda vezetett, hogy a „Kosovo Szerbia szíve” szlogen mentén hatalmas összegek vándorolnak magánszemélyek számlájára. Mint az újságírók többször is rámutattak, az elmúlt 12 évben napi 650 ezer euró „költődött el” erre a célra.
A legtöbb pénzt a kihelyezett és fiktív intézmények, közvállalatok pénzelése nyelte el. Ezek az intézmények és cégek papíron azért léteznek, hogy azt az illúziót keltsék, hogy Kosovo egyes területein továbbra is a szerbek gyakorolják a hatalmat, holott a valóság — s ezt mindenki pontosan tudja — teljesen más. Ezek a területek már régóta albán ellenőrzés alatt állnak.
Ugyancsak „segély” címén a szerb állampolgárok olyan projektumokat is finanszíroztak, amelyek sosem valósultak meg. A kosovói földrengést követő épületszanálási projekt például 16 millió eurót emésztett fel, a terepen azonban az épületek többségét ma a gaz növi be. A legveszélyeztetettebbek Észak-Kosovóban sosem kapták meg a Gerontológiai Központot, amint azt a négy épületet sem, amelyet eredetileg az otthonukat kényszerből elhagyók számára létesítettek. A hitegetések ellenére a valóban rászorulók ma is vagy menekültközpontokban vagy kollektív szállásokon élnek. Az Insider arra is rámutatott, hogy az építkezéssel összefüggő projektumokban olyanok vettek részt, akik igen erős politikai kapcsolatokkal bírtak mind Belgrádban, mind Kosovóban.
A kosovói albánok lakásainak felvásárlására legalább 14 millió eurót költött el a szerb állam. Az ingatlanok értékét mesterségesen megnövelték, s ez a különbség a közvetítők és a „munkát” megszervezők zsebében tűnt el. S bár a lakásokat eredetileg a legveszélyeztetettebbek számára vásárolták fel, végül politikai alapon, személyes kapcsolatok, összeköttetések révén osztották szét őket.
A szerb kormánynak az áfa-eltörlésről szóló, 2005-ös ren lényegileg máig érvényben van. Ezt persze a csempészek is kihasználták, s emiatt számos különféle visszaélés történt. A szerkesztőség az adásban felhozott összes tényt az információkhoz való hozzáférést szabályozó törvény alapján tárta fel. Ez a tény egyben azt is jelenti, hogy a szerb intézmények pontosan tudják, hogy mennyi pénz folyik ellenőrizetlenül Kosovóba, de eddig semmi sem történt a visszaélések megakadályozására.
Többek között ezt a rendszert védelmezik az észak-kosovói barikádokon és a kiprovokált incidensekben, amelyek szervezésében olyanok vesznek részt, akik szoros kapcsolatot tartanak a politikai, az üzleti és a bűnözői körökkel.
Ezzel szemben a legveszélyeztetettebbek a civilszervezetek szerény segélyeire és a népkonyhákra vannak utalva. Gyakorlatilag semmit sem látnak abból a pénzből, amit az ő nevükben Kosovóra költenek.
 

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..