A tényfeltáró újságírók arra a megállapításra jutottak, hogy a visszaéléseket elsősorban a szerb kormány egy — az észak-kosovói szerbek nyomására —  2005-ben meghozott ren tette lehetővé, amelyik az ÁFA-törvény Kosovó területén való alkalmazását szabályozza. Pontosabban: eltörölte azt.
— A rendelet eredetileg a kettős adóztatás elkerülése végett, gazdasági megfontolásból született meg. Idővel azonban kiderült, hogy azok, akiket a pénzügyminisztérium felmentett az adófizetés alól, a másik félnek sem fizették ki a járulékokat — mondta mindezzel kapcsolatban az Insidernek Oliver Ivanović, az egykori Kosovo és Metohija minisztérium államtitkára.
A hivatalos indoklás szerint a rendelet főként a Kosovóban élő szerbeket segítette, mivel ezzel az oda exportált áru olcsóbb lett volna a konkurenciáénál. Csakhogy az Insider újságírói kiderítették, hogy az adekvát állami ellenőrzési mechanizmusok hiánya miatt a gyakorlatban mindez csempészésbe torkollott, ami által egyesek hatalmas jövedelemre tettek szert. Az történt ugyanis, hogy az áru nagy része csak papíron ment Kosovo szerblakta északi területére, a legtöbb esetben vagy visszatért Szerbiába, vagy Kosovónak az albánok által benépesített déli részein landolt.
Ezt úgy lehetett kivitelezni, hogy a teherautók ellenőrzése a legtöbb esetben a minimumra korlátozódott, a szerbiai cégek pedig sok esetben csak azért nyitottak kosovói kirendeltséget, hogy ezek a fiktív cégek — amelyeknek tulajdonosa a legtöbb esetben ugyanabból a körből került ki, mint az exportálóké —  gyakorlatilag önmaguknak állítsák ki az áru mozgásáról szóló igazolást.
Merdare és Končulj átkelőket évek óta a szerb és a kosovói vámosok ellenőrzik. Brnjak és Jarinje esetében ez a feladat a nemzetközi közösségre hárult. Kosovo 2008-as egyoldalú függetlenségének a kikiáltásáig e két átkelőhelyen az Unmik, utána pedig az Euleks tagjai végezték a vámolást.
A folyamat napjainkig nagyjából úgy zajlik, hogy az átkelőkön a szerb oldalon az adóellenőrök (s nem a vámosok) átvizsgálják a szállítmányokat, majd igazolást adnak ki arról, hogy azt Kosovo területére szállítják. Ez exportőrnek erre az igazolásra az ÁFA visszaigénylése végett van szüksége. Azért az adóellenőrök, s nem a vámosok végzik ezt a munkát, mert a szerb állam nem ismerte el Kosovo függetlenségét. Igaz, az átkelőkön jelen vannak a szerb vámosok is, ők azonban csak a külföldi — nem szerbiai — áruforgalmat ellenőrizhetik.
A tavalyi incidensekig a pár kilométerrel odább levő Euleks-ellenőrök a kiélezett etnikai feszültségek miatt nem végeztek tételes áruellenőrzést. Kizárólag a kísérőokmányokat nyugtázták, s a teherautókat az átkelőktől mintegy 50 kilométerre fekvő Kosovska Mitrovica déli részén működő kosovói vámosokhoz irányították. Csakhogy a szerb és az Euleks-féle ellenőrzőpont között is számos alternatív útirány van, amelyen keresztül az áruforgalom ellenőrizetlenül haladhat tovább Kosovo északi része felé, ugyanakkor vissza is térhet Szerbiába. Sőt ha az Euleks ellenőrei át is nézték a teherautót, kérdéses a kosovói vámhatóságokig történő eljutása. Az áru nagy része az ÁFA-körből kikerülve egyszerűen vagy visszaszivárog Szerbiába, vagy megkerülve a kosovói vámellenőrzést, a tartomány déli, albánlakta térségében köt ki. Ez a gyümölcsöző együttműködés a szerb és az albán „üzletemberek” között évek óta tart.
Mindez többek között azért történhet meg Naim Hurgulica, a Kosovói Vámhivatal igazgatója szerint, mert az Euleks semleges próbál maradni, s nem kíván olyan lépést tenni, amelyre esetleg úgy lehetne tekintetni, hogy a kosovói köztársaság intézményeinek segít.
A visszás helyzet egyik közvetlen következménye az, hogy a szakadár tartományban a szerbiai fejenkénti átlag duplája az üzemanyag-kereskedelem. 2008-ban 22,4 millió euró értékben forgalmaztak olajszármazékokat, 2010-re ez az összeg 31,7 millióra nőtt. E rövid két év alatt Kosovo északi részén mintegy 40 üzemanyagtöltő állomást nyitottak, ami talán a legjobb mutatója annak, hogy az ÁFA és egyéb adók alól mentesített üzemanyag-kereskedelem mekkora hasznot hoz egyeseknek. Más visszaélések is voltak. Sok esetben előfordult, hogy a szerbiai kereskedők vízzel töltötték meg az üzemanyag-szállító teherautók tartályait, s maga az eredeti áru el sem hagyta Szerbia területét, azt végül ott is értékesítették teljes áron. A különbözet haszna pedig a csempészek zsebében landolt.
A tényfeltáró sorozat újságírói olyan adatokhoz jutottak, miszerint az ÁFA eltörlése előtti időben az üzemanyagot elsősorban nagy cégek szállították a szakadár területre, majd a rendelet életbelépése után helyüket átvették az egy-két főt foglalkoztató, teljesen ismeretlenek. Ezek éves forgalmát eurómilliókban mérik. Ehhez hasonló dolgok játszódtak le az autókereskedelemben is. Sok esetben a Kosovóra bejelentett gépjárműveket ugyanis Szerbiában adták el. Az adókülönbség itt is magánzsebekbe vándorolt.
A hivatalos adatok szerint az ÁFA 2005-ben való eltörlése óta Kosovo területére mintegy kétmilliárd eurónyi áru érkezett, azaz napi szinten 840 ezer euró. Az oknyomozó újságírók viszont teljesen más adatokra bukkantak, állításuk szerint a különbség az elmúlt hat év vonatkozásában 600 millió euró. Az Insider állítsa szerint egyébként csupán egyetlen teherautónyi rakománnyal több mint
10 000 euróval károsul meg a szerb költségvetés. 

(Dušan Petričić karikatúrája)