Fennállásának 60. évét ünnepli a nagybecskereki Madách Amatőr Színház. A jubileum alkalmából a Városi Múzeum kistermében rendhagyó kiállítást rendeztek, melyen plakátok, fotók és plakettek révén bemutatták a hatvan év munkásságának egy töredéknyi részét. Dr. Franyó Zsuzsanna dramaturg nyitotta meg a tárlatot, és beszédében Az ember tragédiájából idézte Madách Imre intelmeit: „Mondottam, ember: küzdj és bízva bízzál!”
— Hatvan évvel ezelőtt itt Nagybecskereken alakították meg bizakodva és a jótett beteljesülésében reménykedve a bátrak, a küzdeni akarók a Madách nevével fémjelzett amatőr színházat, mely egy évadban hivatásos színházként is működött. Annak megszűnte után a lelkes gárda, mindenekelőtt pedig a kezdeményezők — Ormay Mária, Juhász Zsuzsa, N. Ferdinándi Ilonka, Boross Mirjana, Grácol Mária, Sveicer Mária, Vastag Mihály, Boross István, Fa József, Nagy László, Babinszki István, Zsivánszki Emil, Zádor Imre, Nagy Árpád, Máté Imre, Kazi János, Kószó Pál, Kovács István, Mihájlovics Ferenc, Álló Mátyás és a gyerekek — merték bemutatni Bródy Sándor Tanítónő című kiemelt fontosságú művét — fogalmazott megnyitóbeszédében dr. Franyó Zsuzsanna, és emlékeztetett rá, hogy a bemutató 1952. október 15-én volt Nyári Rezső rendezésében. Megállapította, hogy az elmúlt évek során értékes műveket tűzött műsorára ez a színház, és a díjak sem maradtak el.
A kiállítás megnyitója után a Toša Jovanović Népszínházban díszülés következett, melynek kezdetén egyperces néma felállással tisztelegtek dr. Szöllőssy Vágó László emléke előtt.
A díszülésen Deák Róbert, az igazgatóbizottság elnöke mondott beszédet.
— E szentély falai között ma együtt ünnepelünk egy intézményt, amely igen rögös utat járt be, de a nehézségek ellenére immár hat évtizede szolgálja a nagybecskereki és a bánsági magyarságot. 1952. október 15-én a nagybecskereki műkedvelők egy csoportja Bródy Sándor A tanítónő c. darabbal lépett színpadra. Az akkori lelkes csapat a Petőfi Művelődési Egyesület színjátszó csoportjából önálló intézménnyé nőtte ki magát. Fáradhatatlan és lelkes munkájával megteremtette azt a színházat, amelyet most mi örököltünk. Ma ünnepeljük és a továbbiakban is féltve őrzött kincsként tekintünk rá, mivel erre köteleznek bennünket a színházalapítóink, valamint a lelkes közönség — mondta Deák Róbert.
A díszülésen Dudás Károly elnök átadta a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Aranyplakettjét a Madách Amatőr Színháznak.
— Köszöntöm azt a színházat, amely nemcsak a nagybecskereki magyarságnak, nemcsak a bánságinak, nemcsak a vajdaságinak, hanem azt hiszem, az egyetemes magyarságnak is nagyon fontos erődítménye, megtartó ereje. Elhoztam az ünneplőknek a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség legrangosabb kitüntetését, az Aranyplakettet, amelyet eddig igen kevesen érdemeltek ki, és ez is jelzi, hogy a VMMSZ nagyra becsüli, amit itt tesznek az őrhelyen — mondta Dudás Károly.
Az ünnepségen kiosztották az elismerő okleveleket azoknak a személyeknek és intézményeknek, akik, illetve amelyek segítették az elmúlt időszakban a Madách munkáját, és díszoklevelet adományoztak az alapító tagoknak, illetve olyan kimagasló egyéniségeknek, akik segítették a színtársulat munkáját. A díszoklevelet Boross Mirjanának, Gyapjas Máriának, Faragó Árpádnak, Fischer Károlynak, Franyó Zsuzsannának, Hertyán Arankának, Kiss Erzsébetnek, Ormay Máriának és Tusnek Ottíliának adományozták. Viorel Flora nagybecskereki képzőművész elkészítette az utóbbi tíz évben közreműködő színészek portréját, és valahányuknak ezzel az alkotással köszönték meg a közreműködését. Elismerésben részesült Bajtai Gabriella, Balázs György, Balázs József, Bancsák Anna, Dudás Karolina, Fejes Márta, Halmai Tibor, Harcsa Zsuzsanna, Izelle Károly, Jenovay Lajos, Kajári Margit, Kamrás Szonya, Kelemen Imre, Kiss Gizella, Kósa Zoltán, Konrád Emma, Kovács Hajnalka, Jovica Lepić, Mezei Mónika, Nedeljov József, Polyák László, Polyák Violetta, Tóth Eduárd, Tóth Irén és Vučković Rózsika.
A Madách Amatőr Színház jubileumi ünnepségének központi rendezvénye egy zenés, jelenetekkel teli, vidám gálaesttel zárult.
